Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az április végén elfogadott, az egységes pénzügyi szabályozást célzó uniós irányelv a nyilvánosan forgalomba hozott, nyíltvégű befektetési alapokra vonatkozó részeket is tartalmaz. Több téren jelenleg is megfelel a hazai szabályozás – például a letétkezelő kötelező alkalmazása vagy az alaptőke-követelmények –, a befektetési szabályok tartalma azonban eltér. Az uniós direktíva szerint az egy kibocsátó által kibocsátott instrumentumok aránya nem haladhatja meg az 5 százalékot a vagyonban, illetve betétek esetében a 20 százalékot. Ez a tőkepiaci törvény szerint jelenleg a tőzsdei papíroknál 10 százalék, ami ráadásul a leglikvidebb részvények esetében 15 százalékra is emelkedhet. Az 5 százalékos korlátot az uniós tagállamok a direktíva szerint maximum 10 százalékig emelhetik, feltéve, hogy az 5 százaléknál magasabb arányú eszközök együttes részesedése nem haladja meg a 40 százalékot.
Index követésekor az 5 százalékos limit helyett alkalmazható 20 százalékos limit is, ha a követett index összetétele csak ily módon képezhető le. Ez utóbbi 20 százalékos korlát egyetlen papír esetében akár 35 százalékra is emelhető, ha az az egy papír kimagaslóan dominálja a piacot. (Nálunk az idexkövető alapoknak még nagyobb a mozgásterük, ami érthető is, hiszen például a BUX-ban több részvény aránya is meghaladja a 20 százalékot.)
Az 5 százalékos korlátozás egyébként az állampapírok esetében 35 százalékra emelhető, de az egyes tagállamok ezt is felemelhetik akár 100 százalékra. Az alapok a direktíva szerint vagyonuknak maximum 10 százalékát fektethetik olyan értékpapírokba, illetve pénzpiaci eszközökbe, amelyek sem egyetlen uniós szabályozott piacon, sem harmadik ország szabályozott piacán nincsenek bevezetve.
