Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma zárul az E.ON Hungária által az Édász-, Dédász- és Titász-részvényekre tett nyilvános ajánlat. Az E.ON számára nem különösebben megerőltető a vásárlás, hisz eddig is 90 százalék feletti tulajdonos volt a három áramszolgáltatóban, ráadásul a cégek együttes közkézhányada – az ajánlati árakon számolva – sem rúg többre 6,5 milliárd forintnál, ami a három társaság együttes kapitalizációjának mindössze egyhuszada.
Ahogy várni lehetett, az utolsó napokban sem volt nagy tumultus az ajánlatot lebonyolító HVB-s fiókokban. A magánbefektetők zöme inkább a tőzsdén igyekezett értékesíteni a részvényeket 1-2 százalékos diszkonttal – az ilyenkor szívesen vásárló intézményi befektetőknek. (Ez a felajánlás szabályaival is magyarázható, ugyanis – eltérően például a legutóbbi Raiffeisenes Zalakerámia-ajánlattól – itt minden felajánlónak számlát kell nyitni a lebonyolítónál.) A tegnap tőzsdén vett papírok már nem fértek bele az ajánlatba, ezzel magyarázható a három részvény árfolyamának enyhe esése.
Az E.ON az ajánlati dokumentumban utalt a kiszorítás szándékára. Korábban volt némi vita hasonló esetekben arról, hogy ha valaki nem ajánlattal lépi át az ominózus 90 százalékos határt (hanem már ennél több van birtokában az ajánlat előtt is), akkor kiszoríthat-e vagy sem. Mint ismeretes, az MKB-tulajdonos Bayerische Landesbank e kérdésre igennel válaszolt, és ki is szorította a bank megmaradt pár tucat kisbefektetőjét, de kérdés, hogy egy tőzsdei cég esetében egy ilyen lépés nem veti-e fel a jogvita veszélyét.
Ha az E.ON él a kiszorítással, a három árampapír – az egész szektor fele – a nyár vége előtt eltűnhet a tőzsdei parkettről. (Ez akár a már hetedik éve fennálló NAX-index – a NAPI Gazdaság áramszolgáltató indexe – sorsát is megpecsételheti.) Az Édász, Dédász és Titász kivezetése több, mint 4 százalékkal csökkentené a BÉT kapitalizációját.
A BÉT részvény-mezőnyében jelenleg 46 papír szerepel. Közülük a NAPI Gazdaság becslése szerint az év végéig jószerével minden negyediket fenyegeti a kivezetés veszélye. A három árampapír mellett a Skoglundra is készül ajánlat (a Bankár Holding által), a Zalakerámia-ajánlat pedig nemrég zárult le. Itt ugyan a Lasselsberger nem tudott 90 százalék fölé jutni, de várható, hogy ha dűlőre jut az ÁÉB-vel, nem sokáig hagyja a tőzsdén a céget.
A Brau-tulajdonos Heineken tőzsdei elkötelezettsége ugyancsak nem kérdés, a sörgyári papír tőzsdei jövője a magyar bíróságok ítélkezési sebességétől függ. Több kisebb, B kategóriás cég esetében ugyancsak várható – vagy legalábbis elképzelhető – kivezetési ajánlat. Rebesgetnek ilyet az EHEP-ről, de az Agrimpex, a Quaestor, a Styl és a már egyszer a távozásra kész – csak azóta a fő tulajdonos Britton-csoport más irányú elfoglaltsága miatt mégis maradó – Kartonpack parketten tartása sem racionális. A felszámolás küszöbére jutott Humet – hiába a hazai spekulánsok egy részének kedvenc játékszere – ugyancsak nem valószínű, hogy sokáig marad.
A hosszú távozási listával szemben, az „érkezési oldalon” jelenleg egy cég várakozik. Július végére várható a Freesoft emissziója, amit augusztusban tőzsdei bevezetés követhet. A cég várható kapitalizációját 2-3 milliárd forint közé teszik a megfigyelők (legalábbis az induláskor), így egymaga aligha ellensúlyozhatja azt a vérveszteséget, amit az előbbi cégek távozása okozhat a tőzsdének. A megoldás – legalábbis addig, amíg a hazai középvállalatok nem fedezik fel maguknak a BÉT parkettjét – aligha lehet más, mint néhány, a közép-európai régióban jelenlévő multi budapesti listázásának kezdeményezése.
