Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A HVB Bank XIX. századi, K. u. K. hangulatot idéző Akadémia utcai székházában, Erzsébet királyné képe alatt igyekezett meggyőzni a magyar és az osztrák újságírókat a 25,2 százalékos tulajdonos HVB - magát félig magyarnak valló, magyarul kitűnően beszélő - elnöke, Matthias Kunsch és a BÉT-ben 14 százalékot vásárló bécsi értéktőzsde vezérigazgatója, Stefan Zapotocky, hogy az osztrák bankok és a bécsi tőzsde 68 százalékos tulajdonszerzése a Budapesti Értéktőzsdében nem átvétel, hanem egy közép-európai tőzsdei integráció első lépése. A BÉT nem került külföldi kézbe, mivel a tulajdonosok zömmel Magyarországon működő osztrák és német érdekeltségű bankok (külföldi érdekeltségek az eddigi tulajdonosok között is bőven akadtak), a tőzsde jövőjét érintő döntések itthon születnek és - mint a bécsi tőzsdeelnök utalt rá - az EU-bővítés óta Ausztria már nem is igazán külföld.
Az új tulajdonosok terveiről szólva Zapotocky elmondta, négy éven belül szeretnék elérni, hogy az egymással szorosan együttműködő bécsi és budapesti tőzsde együttes kapitalizációja elérje a 100 milliárd eurót, és ezzel komolyabb szerepet töltsön be a nemzetközi tőkepiacon. Noha a kis regionális tőzsdéknek - köztük a bécsinek - a szakértők tíz éve még nem sok jövőt jósoltak, a számok mást bizonyítanak. A bécsi tőzsde kapitalizációja jelenleg 50 milliárd euró (három év alatt 70 százalékkal nőtt), a budapestié pedig 16 milliárd, így a tervezett növekedés alig másfélszeres. A cél a kis és közepes (ez nemzetközi viszonylatban az 1 milliárd eurónál kisebb) kapitalizációjú cégek arányának növelése, új bevezetések és kölcsönös listázások. (Ennek kapcsán rebesgetik - bár a sajtótájékoztatón konkrétan nem hangzott el -, hogy a Bank Austria részvényét Prága után a közeljövőben Budapesten is bevezetnék.) Egy kérdés kapcsán Matthias Kunsch határozottan kizárta a bécsi és a budapesti tőzsde fúzióját és hangsúlyozta, hogy az önálló magyar tőzsde fontos érték. Egy másik kérdés a BÉT nyilvános emissziójára, vagyis a „Tőzsdére a tőzsdét!” programra vonatkozott. Az osztrák tulajdonosok szerint ezt a kérdést még vizsgálni kell, de a bécsi tőzsdeelnök leszögezte: a nyilvános piaci megjelenés gondolatához minden tőzsde pozitívan viszonyul, és ha egy tőzsde növekedni akar, nincs is igazán más útja.
A várható személyi változások kapcsán kiderült, hogy az osztrákok nem terveznek változást az operatív menedzsmentben, de a vezető testületek nyilván tükrözik majd az új tulajdonosi struktúrát. A BÉT elnökéről, a sajtótájékoztatótól távol maradó Jaksity Györgyről Kunsch annyit mondott, hogy saját döntésén múlik, a továbbiakban is elvállalja-e az elnöki posztot. A NAPI Gazdaság értesülései szerint a közeljövőben rendkívüli közgyűlés várható, mivel a részvényeiket részben vagy egészben eladó tulajdonosok képviselői lemondtak tisztségükről, ám az új it-tagok is - egy kivétellel - magyar tőkepiaci szakemberek közül kerülnek ki.
Kunsch egy kérdés kapcsán nem erősítette meg a Dow Jones értesülését, miszerint a vételár körülbelül 8 milliárd forint volt és a HVB 10 százalék nyereséggel adta volna tovább a BÉT 37 százalékát befektetőtársainak. Az ügylethez egy neves budapesti ügyvédi iroda véleménye szerint - mondta Kunsch - nem szükséges a PSZÁF engedélye, a Gazdasági Versenyhivatal véleményét azonban ki fogják kérni és általában is a magyar törvények teljes figyelembevételével kívánnak eljárni. Kunsch utalt arra is, hogy a most szervezett tulajdonosi csoport nem zárt, ahhoz magyar résztvevők is csatlakozhatnak. Hogy erre van-e kedvük azoknak a magyar bankoknak, amelyeknek egy része az elmúlt két évben a mostani tranzakciós ár töredékéért - Kunsch szavai szerint rövid távú anyagi haszon reményében - adta el meglévő BÉT-részesedését, az persze más kérdés. Az bizonyos, hogy a magyar bankok alighanem történelmi lehetőséget szalasztottak el.
