Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden eddiginél bőkezűbbek voltak magukkal a magyar tőzsdén forgó társaságok tulajdonosai az idei közgyűlési szezonban. A 48 tőzsdei cég közül kilenc veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 39 nyereséges vállalat kisebbik fele, 19 társaság közgyűlése döntött osztalék fizetéséről. (Közülük az üzleti évét szeptember végén záró Egis már márciusban kifizette a 2003-as osztalékát.) Ezek együttes konszolidált adózott eredménye 2003-ban 323 milliárd forintra rúgott, amelyből 143 milliárdot (44,3 százalékot) kapnak meg közvetlenül a tulajdonosok. (Az osztalékot természetesen a magyar nem konszolidált mérlegből fizetik, a kifizetési ráta számításakor mi azonban a konszolidált MSZT vagy IFRS szerinti eredményt vettük alapul. Ez leginkább az Antenna esetében okozott kiugró értéket.)
A kifizetési ráta korában rendre 20–25 százalék között mozgott. Tavaly például a 271 milliárd forintos összesített eredmény 23 százalékát, 62,2 milliárd forintot vihettek haza a tulajdonosok (NAPI Gazdaság, 2003. május 9., 11–12 oldal), amely akkor 17 százalékos emelkedést jelentett a 2001-es év utáni osztalékfizetéshez képest. A kiugró 2003-as osztalékok annak tulajdoníthatóak, hogy a négy blue-chip közül ketten is szakítottak eddigi mérsékelt – mások szerint fukar – osztalékpolitikával. A Matáv, amely tavaly részvényenként 18 forintot fizetett, az idén egyszerre 70-et fizet, a tavaly a bolgár akvizíció miatt nadrágszíjat meghúzó OTP pedig 64 forintot oszt részvényenként. (A bank már jelezte, hogy jövőre legalábbis duplázódik, de lehet, hogy 140 forintra emelkedik az kifizetés.) A Richter 330 forint helyett 440-et, a BorsodChem 220 helyett 261-262 forintot fizet. (A pontos számot az OTP és a BorsodChem esetében is befolyásolja a fizetésnapkor saját tulajdonban lévő részvények száma, az ezekre eső osztalék hozzáadódik a többiek osztalékához.) Jelentősen nőtt az Elmű és az Édász osztaléka, szinten maradt a Zwack, viszont az ismert okok miatt az idén nem fizet a Brau.
A társaságok 143 milliárdnyi osztalékából a külföldi szakmai befektetők 74 milliárdot kapnak, amelyből a Deutsche Telekom egymaga 44 milliárdot von ki a Matávból. A hat áramszolgáltató cég 28 milliárdos osztalékából is csaknem 25 milliárd a szakmai befektetők számláján landol. A külföldi pénzügyi befektetőkhöz mintegy 47 milliárd, a hazaiakhoz – az ÁPV-n kívül – 18 milliárd forint kerül. Az ÁPV a Richter-, Mol-, Antenna- és Forrás-részvényekből 4 milliárd forintos jövedelemhez jut.
A külföldre kerülő 121 milliárd forint osztalék a jelenlegi kurzuson 476 millió eurót ér. Ekkora összeg rövid időn belül történő átváltása (több, mint fele június 2-án, a Matáv osztalékfizetésének napján esedékes) kihathat a forint–euró árfolyamra is. Ugyanakkor megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a legnagyobb fizetők – a Matáv mellett az áramszolgálatók – már előre lefedezték a fizetésnapon euróban esedékes kötelezettségeiket. (A fizetés forintban történik, de a nagytulajdonosok minden bizonnyal a magyar érdekeltségeiken keresztül intézik a váltást is.)
A magyar tőzsde 44 százalékos kifizetési rátája, illetve a tegnapi 4003 milliárdos kapitalizáció alapján számított 3,57 százalékos osztalékhozam (a kapitalizáció 99 százaléka az osztalékot fizető cégekre esik) nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, és nyilván szerepet játszik az árfolyamok utóbbi két hónapban tapasztalt szárnyalásában. Lassan megdőlni látszik az a tétel, hogy Magyarországon nem érdemes szelvényvagdosás céljából részvényt venni.
