Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elnézést kért azoktól az elemzőktől Spéder Zoltán alelnök, akik negyedévvel ezelőtt már az OTP növekedésének lassulásáról írtak, hogy a bank rácáfolt várakozásukra. A számok ismét szárnyalnak, az első negyedéves konszolidált adózott eredmény a magyar számvitel szerint 31,3, a nemzetközi szabályok szerint 35,1 milliárd forint volt, amely 53, illetve 85 százalékos növekedési rátát jelent. A bankárnak minden oka meglehet az elégedettségre, az idén februárban még több elemző által is túlzottan ambiciózusnak minősített 2004. évi eredményterv (adó előtt 123, utána 108 milliárd forint a magyar számvitel szerint) 30,7 százaléka teljesült, ráadásul – mint Spéder kiemelte – úgy, hogy jó néhány, a korábbi években a negyedik negyedévet nyomasztó tétel (elsősorban prémiumok) arányos részét már most elhatárolták.
A mesebeli számok egyszerre köszönhetők a tavalyi jelzálogboom-nak és a kamatmarzs tágulásának, ám szerepet játszik benne a vártnál lényegesen jobb számokat hozó DSK is. (Utóbbi a 12 milliárdos eredménynövekedés negyedét adta.) A tavalyi két kamatemelés láthatóan jól jött az OTP-nek, a bank nettó kamatbevétele 30 százalékkal, csoportszinten 58 százalékkal nőtt. A DSK helyzete e tekintetben egészen különleges, kamatbevételei négy és félszeresen múlják felül kamatkiadásait, amit a legtöbb európai bank is megirigyelhetne.
A látványosan növekvő számok között szinte kakukktojás a díj- és jutalékbevételek sora, amely „csak” 6,4 százalékkal gyarapodott tavaly óta. A működési költségek emelkedése 11 százalékos volt, így a bankcsoport soha nem látott kiadás/bevétel arányt, 50,6 százalékot produkált. (E mutatóból 61 százalékot terveztek 2004-re.) A tartalékképzésnél a bank szigorúbb mércével mért, mint korában, meg is ugrott a minősített kihelyezések aránya. Spéder Zoltán azonban kiemelte, ha csak a 30 napnál nagyobb fizetési késedelmet mutató hiteleket sorolnák ide, az arány 5 százalék helyett 1 százalékos lenne. Az első negyedévben az OTP 3,2 milliárd forint céltartalékot képzett. Az érdekeltségek közül a DSK után természetesen a jelzálogbank hozta a legjobb eredményt (csaknem 2 milliárdot), ugyanakkor a két évvel ezelőttig még listavezető alapkezelő nyeresége némileg visszaesett.
Az anyabank első negyedévi profitja alapján a számított osztalék (amely az éves üzleti terv szerint a profit 40 százaléka lehet) eléri a 146 forintot, ami csaknem két és félszerese az április végén megszavazott, de még ki nem fizetett 60 forintos 2003-as osztaléknak. A tényleges osztalék persze ettől eltérhet; egyrészt nem biztos, hogy az éves eredmény eléri az első három havi négyszeresét (bár Spéder érzékeltette, hogy már biztosra vehető a 103 milliárdos konszolidált eredményterv jelentős túlteljesítése), másik oldalról viszont a saját részvények nagyobb száma növelheti a kifizetést. Megfigyelők mindenesetre 140–150 forintot valószínűsítenek. A bank tőkemegfelelési mutatója az auditált első negyedéves eredménnyel együtt 11,5, csoportszinten 12,5 százalék. Ez ugyan nem túl magas – hiszen dinamikusan nő a mérlegfőösszeg –, de Spéder büszkén kiemelte, hogy jobbára elsődleges tőkeelemek alkotják. A bank terveiben 10-11 százalékos mutató fenntartása szerepel, így sem az osztalékfizetésnek, sem a további akvizícióknak nincs gátja e téren sem.
A rekordprofit fényében a pénteki 3800 forintos záró árfolyam (a 3721 forintos napi minimum után) nem tűnik magasnak. Az idei EPS a nemzetközi számvitel szerinti, várhatóan 125-130 milliárdos eredmény alapján elérheti az 500 forintot (változatlan sajátrészvény-arányt feltételezve), így a papír P/E mutatója igencsak 8 alatt marad.
