Kedvező külső körülményekkel párosuló látható belső hatékonyságjavulás – minden összejött az elmúlt negyedévben a Molnak. Az olajtársaság kivételesen jó számokkal állt a részvényesek elé az első három hónapot követően, mind a forintban számolt 51,9 milliárd, mind ennek dollár megfelelője (kis híján 300 millió dollár) meghökkentően magas – lenne, ha szokásukhoz híven az elemzők már nem lőtték volna le a poént. Márpedig most is lelőtték, hiszen a konszenzus szinte teljes pontossággal megjósolta az eredményt, így csupán a csalódás elmaradásáról lehet beszélni. Figyelemre méltó, hogy a cég mind a PKN Orlennel, mind az OMV-vel összehasonlítva egészen kiváló teljesítményt mutatott fel. A számok mellett ugyanakkor némi óvatosságra int Mosonyi György vezérigazgató a gyorsjelentésről pénteken tartott sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése, miszerint a negyedév lezárultával a folyamatok jelentősen változtak. A kedvező körülmények egy része, elsősorban a kőolajár emelkedése, illetve a dollár erősödése, különösen együtt a forint gyengülésével már közel sem jeleznek előre ilyen kedvező helyzetet a további negyedévekre.
A mostani nagy javulás oka természetesen – ugyanúgy, mint korábban a negatív meglepetéseké – a gázüzletág volt, amely 20,9 milliárd forintot hozott a konyhára szemben a tavalyi év első három hónapjának 2,3 milliárdos veszteségével. A nagy különbség oka azonnal látszik, ha összevetjük a tavalyi átlagos importgázár 29,6 forintos értékét a megfelelő átlagos eladási árral, amely 25,8 forint volt köbméterenként. Az elmúlt negyedévben ugyanakkora volt az importár, viszont az eladási ár 25,8-ról 37,3 forintra emelkedett köbméterenként köszönhetően az új piaci gázárszabályozásnak. Ebből könnyen kihozható az óriási eredményváltozás, amely oly nagy volt, hogy a Mol félre is tett belőle 10,3 milliárd forintot. A félretett összegre azonban szükség is lesz, részben ez fogja finanszírozni a következő időszakban a importgázárnak a 38 dolláros olaj és az egyre erősebb dollár mellett nyilvánvalóan jelentős emelkedését, amelyet nem hárítanak át teljes egészében a fogyasztókra.
A gázüzletnél sokkal kevésbé szép képet mutatott a kutatási-termelési és különösen a vegyipari divízió. Bár ez utóbbi eredménye 3,8 milliárd forint lett, ami többszöre a tavalyinak, ez még mindig szinte elhanyagolható mind az üzletág méretéhez, mind a többi üzletág eredményéhez képest. Az ok a vegyipari ciklus, amely évek óta kedvezőtlen körülményeket teremt a divízió számára.
A kutatás-termelés eredménye viszont a tavalyi 18-ról 12 milliárdra csökkent, ennek oka a megemelt bányajáradék volt, amely 10,1 milliárd forinttal terhelte meg az üzletágat. A Jukosszal közös nyugat-szibériai olajkitermelés hozadéka ebből mintegy 1 milliárd forint volt – mondta el Michel Marc-Delcommune pénzügyi vezérigazgató-helyettes a NAPI Gazdaság kérdésére a sajtótájékoztatón. A feldolgozás-kereskedelmi üzletág teljesítménye nem hordozott semmilyen hasonló külön terhet, sőt itt jelentkezett a Slovnaft 13,7 milliárdos eredmény-hozzájárulása is (13,5-ről 23,7 milliárd forintra nőtt a szegmens teljes üzleti eredménye). A cég teljes körű konszolidációja az olajtermék-értékesítés mennyiségi adatainak óriási növekedéséhez vezetett, a Szlovákiából más országokba irányuló export miatt majd egymilliárd tonnával több, összesen 2,4 milliárd tonna Mol-termék kelt el.
A kérdés a kiváló számok után már csupán az, hogy a mostani eredmény mennyire lesz fenntartható az év hátralevő részében. A külső körülmények által legjobban befolyásolt gázüzletben biztosan nem, hiszen nemcsak a már most is látszó árváltozások (igaz, ezek egy részét fedezheti a tartalék), de a szezonalitás sem teszi ezt lehetővé. A másik három üzletágban valószínűleg nem lesz a gázüzletághoz hasonló mértékű eredményváltozás, hacsak a feldolgozás és kereskedelem eredményét jelentősen befolyásoló finomítói árrések nem változnak még kedvezőtlenebbre. Ezek már ebben a negyedévben is kedvezőtlennek számítottak – ezt jól mutatta például az OMV csökkenő eredménye ebben a szegmensben –, ami a Mol esetében is igaz lett volna, ha a Slovnaft konszolidációja ezt nem takarja el. Ezek a kockázati tényezők azonban bőven lehetővé teszik, hogy az év végén a cég felmutathassa akár eddig elért eredményének 2,5-3-szorosát, az pedig bőven ezer forint feletti részvényenkénti eredményt jelentene.
