Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fél évvel azután, hogy a BÁV nagyrészvényesei egy 100 milliós osztalékelőleg-javaslatról a rendkívüli közgyűlés előtt mondtak le (NAPI Gazdaság, 2003. december 23., 8. oldal), ismét napirenden van az osztalék a cégnél. A mérlegről a május 28-ára összehívott közgyűlés hivatott dönteni, de a szűkszavú meghívóból nem derült ki, pontosan mekkora osztalékot is javasol az igazgatóság.
A Mária Terézia által 1773-ban zálogházként alapított BÁV Rt. rövid (1997-től 2000-ig tartó) tőzsdei intermezzo után 2000 őszén zárt társasággá alakult. A cég tulajdonosi összetétele a koronás elődökhöz képest meglehetősen változatosan alakult, az utóbbi öt évben volt meghatározó tulajdonos az Arago Holding, az MFB, az OTP és a Vegyépszerhez is köthető Pro Cash Rt. Utóbbi két éve 226 százalékos árfolyamon vette meg a részvényeket, ami jócskán elmarad a 2,2 milliárd forintos jegyzett tőkével bíró könyv szerinti értéktől. A Pro Cash piaci hírek szerint „csendben” azóta is veszi a részvényeket, a kisrészvényeseknek 225 százalékot fizetve a papírokért.
A BÁV tavaly – a konszolidációs körbe tartozó zálogcéggel és a nemesfémipari társasággal együtt – 10 milliárd 218 millió forintos árbevételből 414,8 millió forintos adó előtti eredményt ért el. Utóbbi mintegy 17 százalékkal haladja meg a 2002-est, de elmarad az 1997-es privatizáció idején elért félmilliárdos szinttől. Ha a fő tulajdonosok nem nyúlnak az eredménytartalékhoz, a részvényesek mintegy 160-170 forintos osztalékra számíthatnak, ez azonban a papír otc-piaci árfolyamát nem nagyon befolyásolja.
