Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hány nap a különbség egy három és egy hat hónapos hozam között? Normál esetben azt gondolnánk, hogy 90-92 nap, de nem mindig. Az ÁKK által számított három és hat hónapos futamidejű, úgynevezett állampapír-piaci referenciahozamok között kedden és szerdán is mindössze 28 nap volt. A rendszeres számítási szokások alapján ugyanis az eddig használt, augusztus 4-én lejáró kincstárjegy szerepét a három hónapos mutatóban a szeptember 1-jén lejáró sorozat vette át. A hat hónapos hozamot pedig – bár már valószínűleg csak néhány napig – egy szeptember 29-ei lejáratú sorozatból számolják.
Így jelenleg az a furcsa helyzet állt elő, hogy a három hónapos hozamot egy nagyjából négy, a hat hónapos hozamot pedig egy nem egészen öt hónap múlva lejáró papír vételi és eladási hozamaiból számolják. Nem csoda, hogy a két érték között alig van különbség – szerdán csak 9 bázispont volt –, pedig jelenleg a legrövidebb, a jegybanki alapkamat által leginkább determinált hozamok a legmagasabbak, onnét távolodva erősen esnek. A három hónapos mutató a számítási módszer változása miatt esett kedden majdnem egyharmad százalékponttal.
A jelenség magyarázata abban rejlik, hogy a likviditás, az egyes állampapír-sorozatok összértékének növelése érdekében igyekeznek a forgalomban levő állampapír-sorozatok számát csökkenteni. Az aukciókon lehetőleg nem új értékpapírokat kínálnak, hanem „rábocsátanak” valamely régire, amelynek futamideje közel esik a kívánatoshoz. Az egyéves kincstárjegyeket is többször ajánlják fel, új sorozatot körülbelül akkor bocsátanak ki belőlük, amikor a régi már csak mintegy 10 hónapos. A referenciahozam számításakor például utoljára április 14-én cserélték a 307 napos hátralevő futamidejű papírt egy 362 naposra.
Mindez persze nem okoz gondot akkor, ha a piaci szereplők tisztában vannak vele. Az általános tájékozódáson kívül a dolog jelentősége abban áll, hogy egyes kötvények, hitelek kamatatát és más mutatókat is a referenciahozamokhoz kötik.
