Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újra lehet jeggyel fizetni az ÁPV-nél. A tíz állami tulajdonban lévő agrárcég privatizációs pályázatainak van egy közös, ám a kívül állók által nem sok figyelemre méltatott kitétele. Eszerint a felkínált részvények vételárának legfeljebb 10 százalékát a nyertes kárpótlási jegyben is fizetheti, a jegyeket a kiíró 174,2 százalékon veszi figyelembe. Mivel a tíz agrárcég felkínált részvényeinek összesített névértéke megközelíti a 18,5 milliárd forintot, a tíz százalék is tekintélyes mennyiség. Az ezerforintos címletértékkel számolva 1 milliárd 61 millió forint címletrétékű jegynek felel meg. Kérdés, hogy van-e ennyi a piacon a tavalyi Forrás-csere után. Egyes hírek szerint a tőzsdei jegyforgalom bázisául szolgáló, az SBB Kft. őrzésében lévő jegymennyiség nem haladja meg címletértéken az 500–800 millió forintot. (Mint ismeretes, az SBB eredetileg április 30-ával mondta fel a szerződést, jelentős bizonytalanságot keltve ezzel a jegy tőzsdei forgalmát illetően, ám a határidő szolid kormányzati nyomásra július 15-re módosult.)
Az ÁPV nem teljesen saját jószántából döntött úgy, hogy ismét befogadja a jegyet mint speciális fizetési eszközt. A kárpótlási törvény szerint a privatizálandó állami vagyon legalább 10 százaléka erejéig kell jegyet elfogadni. A kilencvenes évek elején a jegyes fizetés aránya jóval meghaladta a tíz százalékot, majd folyamatosan csökkent. 1999 végéig például az 1607 milliárd forintos teljes privatizációs bevételből (kamatokkal növelt névértéken számolva) 80,1 milliárd volt a befogadott jegyek értéke. 2002-ig a privatizációs bevételek lassan nőttek, de a Postabank, az FHB és főként a februári Mol-eladással az összbevétel már túllépte a 2000 milliárdos határt, a jegyelfogadás viszont a tavalyi Forrás-csere után éppen hogy elérte a 190 milliárdot.
A tíz agárcég vételárának valószínűleg tíz százaléknál jóval kisebb része folyhat be ténylegesen kárpótlási jegyben, azon egyszerű oknál fogva, hogy már nincs ennyi jegy a piacon. Az SBB-n kívüli jegyek összmennyisége ugyan milliárdos nagyságrendű, de ezek jó része az elveszett kategóriába tartozik. Az összesen címletértéken 170 milliárd forint körüli kiadott jegyből 2-3 százalék bőven elkallódhatott, ha figyelembe vesszük, hogy az öt–tíz ével ezelőtt jegyhez jutott külföldi tulajdonosok egy része már aligha van az élők sorában. Az utóbbi négy hét jegypiaci áremelkedése (az év eleji 500 forintról március közepéig 700-ra, utána a címletértékre szökött a jegy) szokatlanul kis forgalom mellett valósult meg, a duplázódó árfolyam alig 150 ezer jegyet vonzott a piacra.
