Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Különös, de környezeti szempontból igazán hasznos termékkel bővülhet jövőre a Budapesti Értéktőzsde palettája: ha a Keler és a tőzsde elképzelései megvalósulnak, a légszennyezési kvóták – mint vagyoni értékű jogra szóló speciális értékpapírok – lehetnek a tőzsdei kereskedés tárgyai. Magyarország a kiotói egyezményben vállalta a nyolcvanas évek végi szinthez képest a szén-dioxid-kibocsátása 6 százalékos csökkentését. Ez ugyan csak 2008-ban lép életbe, de az EU-szabályozás ennél szigorúbb, már 2005-tól meg kell teremteni a kvótakereskedelem lehetőségét.
Magyarország a nyolcvanas évek végén mintegy 100 millió tonna szén-dioxiddal terhelte a légkört. Azóta – jórészt a nehézipar leépülése és a gépkocsipark javulása miatt – ez ötödével csökkent, így a 94 millió tonnás limit elvileg 14 millió tonnányi légszennyezésikvóta-kínálatot jelent. (Elemzések szerint 2013–24-től már keresleti lesz a magyar piac.) Kvótaeladások már most is történnek, ám az efféle ügyleteken leginkább a közvetítő cégek járnak jól (hírek szerint a 15-20 százalékos jutalékok sem ritkák), mivel az eladók (leginkább nehézipari üzemek, erőművek) és a potenciális – jobbára más EU-országbeli – vevők nem könnyen találnak egymásra.
Ahhoz, hogy Magyarországon is megindulhasson a kvótakereskedelem, a Keler Rt. és a BÉT közös elképzelése szerint értékpapírosítani kellene a légszennyezési kvótákat. Mátrai Károly, a Keler Rt. kockázatkezelési és üzletfejlesztési igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a központi elszámolóház – megfelelő jogszabályi háttér esetén – igen rövid időn belül képes lenne megoldani az ügyletek elszámolását. A GKM-nek az év vége előtt amúgy is ki kell osztania a kvótákat a hazai szennyezők között. (E körbe tartozik például minden 2 megawattnál nagyobb erőmű is.) Ha jogszabály rendelkezne arról, hogy a légszenyezési kvóta olyan vagyoni értékű jog, amelyre dematerializált értékpapír van alapítva, és ennek névértéke – például – évente tonnában kerül meghatározásra, a szennyezőanyag-kibocsátóknak nem kell mást tenniük, csak valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál – ahol zömmel amúgy is van számlájuk – egy erre szolgáló alszámlát megnyitni. Egy dematerializált, az állam által kibocsátott (de nem követelést, hanem az állam által adott jogot, jelen esetben szennyezési jogot) megtestesítő papírt be lehetne vezetni a tőzsdére. A BÉT-en – mint Horváth Zsolt vezérigazgató elmondta – szívesen látnák az új terméket, előbb a prompt, később, ha a tapasztalatok kedvezőek, akár a származékos szekcióban is.
Az elképzelések szerint minden naptári évre szóló szennyezési kvóta külön ISIN-számot kapna, és ha valaki a meglévő kvótájánál nagyobb mértékben szennyezi a légkört, ezekből kell a következő év elejéig megfelelő mennyiséget leadnia az illetékes kormányszervnél. A rendszer arra is alkalmas, ha valaki közvetlenül kívánja védeni a környezetet: ha a megvett kvótákat nem használja fel, csökken a szennyezés.
A kvóták piaca potenciálisan meglehetősen nagy, noha egyelőre nehezen mérhető fel, hogy mekkora lesz a likviditása. Jelenleg a légszennyezési kvóta árfolyama még az EU-ban sem teljesen kiforrott. Attól függően változik, hogy a szabályozás hogyan alakul. Februárban még tonnánként 12 euróért kötötték az üzleteket, április elejére – miután némileg bővült a kereskedelembe bevonható szén-dioxid mennyisége – leesett 9 euróra. A szórványos hazai ügyletek ennél valamivel alacsonyabb szinten születtek. A tőzsdei forgalom – a tőzsdei ügyletek adókedvezménye miatt – a közvetlenül érintettek körén kívül is keresetté teheti a terméket, és ezzel megvalósulhat két egymástól meglehetősen távol eső fogalom, a tőzsde és a környezetvédelem összekapcsolása is.
