Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pénteken kötelező érvényű megállapodás nélkül járt le a Mol és a lengyel PKN Orlen közötti kizárólagos tárgyalások határideje. Bár a november 20-a óta folyó megbeszéléseken jelentős előrehaladást értek el az együttműködés részleteinek kimunkálásában, további tárgyalások szükségesek valamennyi kormányzati és társasági érdekelt hozzájárulásának megszerzéséhez – áll a Mol reggel kiadott közleményében. Hernádi Zsolt elnök a közgyűlést követő sajtótájékoztatón két tényezőt említett a tárgyalások megakadását indokolva: a társaságirányítási rendszerek közötti különbséget, illetve annak szükségességét, hogy egy részvényes se rendelkezzen kiváltságokkal. (Ezzel minden bizonnyal a lengyel állami tulajdonosra célzott, miközben hangsúlyozta, hogy a két társaság között nagyon jó kapcsolat alakult ki.)
Hernádi kiemelte, hogy a szerződés lejárt, de ez nem azt jelenti, hogy a Mol nem akar a jövőben a PKN-nel foglalkozni. Mint mondta, mindkét társaság „kapott feladatokat” bizonyos kérdések tisztázására.
Megfigyelők a „lengyel feladatnak” az állami részvényes szándékainak tisztázását látják, míg a Mol oldalán az együttműködéshez esetleg szükséges tőkeemeléshez való részvényesi hozzájárulás lehet ilyen. A pénteki közgyűlésen ugyanis az igazgatóság visszavonta az 50 százalékos igazgatósági hatáskörben végrehajtandó tőkeemelési felhatalmazásra vonatkozó javaslatát. Mint kiderült, a részvényesek további konzultációt tartottak szükségesnek az alaptőke-emelésről.
Az alig több mint 50 százalékos részvétel mellett megtartott közgyűlés elfogadta a beszámolókat és jóváhagyta, hogy a tavalyi rekorderedményből a társaság részvényenként 55 forintos osztalékot fizessen. Mint Michel-Marc Delcommune CFO elmondta, a társaság hosszabb távon az osztalék növelésével számol, de érzékeltette, hogy amíg a részvényesi értéket jobban növelő lehetőségek is vannak, addig ezek élveznek prioritást. Hosszú távon ugyanakkor csökkenni fog a befektetésre fordítandó összeg, ami jelentősebb osztalékemelésre is lehetőséget ad.
A társaság alapszabályát a Tpt.-nek megfelelően módosították, kikerült abból a felvásárlást nehezítő, 25 százaléknál belépő ajánlattételi kötelezettség. Így már csak a kétszázalékos tulajdonszerzés bejelentési kötelezettsége jelent a törvényben szabályozottnál erősebb védelmet.
Az igazgatóság felhatalmazást kapott az alaptőke legfeljebb tíz százalékáig terjedő sajátrészvény-vásárlásra másfél éves időtartamra, legfeljebb a napi tőzsdei áron. A közgyűlés az igazgatóság valamennyi tagjára kiterjesztette a részvényopciós programot és személyi változásokról döntött. Az ÁPV Rt. a csökkenő részesedésére tekintettel már csak 1-1 tagot delegál a vezető testületekbe, az igazgatóságba Akar Lászlót, az fb-be Oláh Lajost. A felügyelőbizottságba a közgyűlés beválasztotta Chikán Attilát, akinek a poszt kedvéért minden bizonnyal le kell mondania a Richterben viselt fb- és előző nap megszerzett pannonplastbeli it-tagságáról.
A Mol sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a varsói tőzsdei bevezetésről még nincs döntés, az az év közepére várható. A gázüzletágról ígéretes tárgyalások folynak, amelyek még az idén eredményesen lezárulhatnak. Áldott Zoltán stratégiai igazgató azonban kiemelte, hogy nem csak eladásban gondolkoznak, elképzelhető partnerség, esetleg az eszközök bevonása valamilyen regionális hálózatba. Az Unipetrol-pályázatról elhangzott, hogy a társaság csak kis részben passzolt volna a Mol fő tevékenységéhez, ráadásul a finomító kisebbségi tulajdonosának elővételi joga van. A Petromra beadott partnerségi ajánlat a Mol meggyőződése szerint mindkét fél számára előnyös, és a Mol az eladó szándékának megfelelően nem darabolná fel a román társaságot.
A pénteki események láthatóan felvillanyozták, vagyis inkább megnyugtatták a részvényeseket. A Mol papírjának árfolyama 8000 forintig emelkedett, kiemelkedve a blue chipek mezőnyéből.
