Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyetlen, immár kontinentális léptékben számoló magyar bank, az OTP tegnapi éves közgyűlése a hagyományoknak megfelelően Csányi Sándor csaknem egyórás, a rendkívül sikeres tavalyi évet értékelő beszédével indult. Ebből az egyébként csak gyér számban megjelenő részvényesek számára kiderült, hogy tavaly két mágikus határt is elért az OTP: az adó előtti profit túllépte a 100 milliárd forintot (konszolidáltan az MSZT szerint 102,751 milliárd, adózva 83 milliárd 22 millió), a saját tőke pedig az egymilliárd eurót. (Idén pedig a tőzsdei kapitalizáció az ezermilliárd forintot.)
A közvélekedés szerint legbefolyásosabb magyar üzletembernek számító Csányi utalt arra, hogy a növekedés motorja tavaly a lakáshitelezés volt, és e téren az OTP piaci súlya annak ellenére sem csökkent, hogy a kedvezményes jelzáloghitel-rendszer kialakításának egyik célja éppen az ő monopóliumának megtörése volt. Elmondta, hogy a kedvezmények megnyirbálása ellenére idén a vártnál jóval kisebb mértékben esett vissza a kereslet. (Megfigyelők ebből és az OTP-vezetők más elejtett megjegyzéseiből arra következtetnek, hogy a bank hamarosan igen erős első negyedéves számokkal fog kirukkolni.)
A tavaly osztalékot nem fizető bank idén 16,8 milliárd forintot fizet ki, ami a teljes részvényszámra vetítve 60 forint lenne. Hogy végül is mennyit is ér az OTP-részvény 2003-as (persze már dematerializált) osztalékszelvénye, az fogós kérdés, mivel Csányi kijelentette: a bank a saját részvényekre jutó, ki nem fizetendő osztalékot is a részvényeseknek juttatja, így a tényleges összeg (a június 14-i fizetésnapkori sajátrészvény-állománytól függően) körülbelül 64 forint lehet papíronként.
Spéder Zoltán alelnöknek az idei üzletpolitikát ismertető, ugyancsak rengeteg számot felsorakoztató előadásából kiderült, hogy a bank jövőre meg kívánja duplázni az osztalékot. A részvényenkénti 120 forint (nem derült ki, hogy az ismét a teljes, 280 millió darabos részvényszámra vonatkozik-e) a jövőre várható nem konszolidált eredmény 40 százalékának kifizetését jelenti. Spéder szavaiból kitűnt, hogy az OTP 2004-ben banki szinten 93 milliárd forintos adózott eredményt tervez elérni, amelyben benne van a leányvállalatoktól elvonandó 10,9 milliárd forintnyi osztalék is. A bank sajáttőke-arányos megtérülése az inflációt is leszámítva (reál ROE) elérné a 24,9, az eszközarányos megtérülése (ROA) pedig a 3,14 százalékot. (Banki szinten, a leányvállalatoktól elvont osztalékkal együtt kalkulálva.) A pénzintézet a mérlegfőösszeg alapján mért 20,3 százalékos tavalyi piaci részesedését 2004 végére 20,9 százalékra szeretné feltornászni, ehhez az inflációt 8 százalékkal meghaladó mérlegfőösszeg-gyarapodás szökséges.
A konszolidált tervek 4087 milliárd forintos mérlegfőösszegről, 147,5 milliárdos működési eredményről, 123 milliárdos adó előtti és 103 milliárdos adózott eredményről szólnak. Utóbbit befolyásolja, hogy a DSK bank megvásárlása miatt 10 milliárd forintos goodwill-amortizáció terheli az eredményt. (Ami még néhány százmillióval nőni fog a RoBank miatt.)
A közgyűlésen alapszabály-módosítás keretében eltörölték az eddigi 5 százalékos szavazati korlátot. Ezt Csányi azzal indokolta, hogy a külföldi befektetők jelentős része a Bank of New Yorkot bízta meg letétkezeléssel, ám a bank csak 5 százalékkal szavazhatott. (Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy a közgyűlés a 49,4 százalékos részvétel miatt csak második nekifutásra volt határozatképes.) A korlát eltörlése után a bankban immár bárki szerezhet 25, sőt, ha más 10 százaléknál nagyobb részvényes is lesz, 33 százalékig terjedő befolyást. A felvásárlás elleni legjobb védelem persze a magas árfolyam, a jelenlegi 4,8-as P/BV mutató és a tegnapi 120 forintos esés után is csaknem 5 milliárd dolláros kapitalizáció mellett meglehetősen drága lenne egy efféle kísérlet.
A közgyűlést követő sajtótájékoztató központi témája természetesen az OTP terjeszkedési politikája volt. Wolf László vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy Románia után a következő célpont Szerbia lehet. Horvátországban viszont csak viszonylag nagyobb bankot lenne érdemes venni, mert ott élesebb a verseny, és kicsi az esélye egy kisbank kiugrásának. Az OTP az EU-belépés után már nemcsak kelet felé tekint: Csányi utalt arra, hogy elképzelhető fiókok nyitása több más EU-országban is.
