Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Értéktőzsde Rt. ma tartja 2004. évi rendes közgyűlését. A társaság tavalyi éve – a tőzsdei forgalom felfutásának köszönhetően – kifejezetten eredményes volt. Míg 2002-ben a BÉT 59 millió forintos nyereséget ért el, tavaly már 129 millió volt az eredmény. Befejeződött az MMTS rendszer teljes leírása is, az értékcsökkenési leírás tavaly 602 millió forintra rúgott. (E tétel az idén már nem terheli a tőzsdét, úgyhogy változatlan forgalom mellett akár évi 700 millióra is rúghat a nyereség.) A tőzsde tavaly – a közgyűlésen elhangzott részvényesi indítványra – teljes eredményét kiosztotta, részvényenként 11 forintot. Az idén az igazgatóság és az fb a tavalyihoz hasonlóan nem javasol osztalékfizetést, és megfigyelők szerint kevéssé valószínű, hogy a tavalyi forgatókönyv megismétlődne.
A szokásos napirendi pontok mellett alapszabály-módosítás is szerepel a közgyűlés napirendjén. Az igazgatósági javaslat a társasági törvény változtatásai által indokolt módosításokat célozza. Három részvényes (köztük Korányi Tamás, a NAPI Gazdaság rovatvezetője és a többségi tulajdonában álló BAÁL Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője) közös indítványára egy, a magyar tőkepiac hosszú távú működésére vonatkozó garanciaként is felfogható alapszabály-módosító javaslat is a részvényesek elé kerül. Eszerint a tőzsdei tevékenység megszüntetése vagy annak más – hazai vagy külföldi – tőzsdének való átadása olyan kiemelt súlyú döntést igényelne, amelyhez a jelen lévő részvényesek négyötödös többsége, de legalább a teljes részvényszám háromnegyedének hozzájárulása lenne szükséges. A javaslattevők vélhetően ezzel kívánják ellensúlyozni, hogy a februári közgyűlés törölte az alapszabályból a tízszázalékos szavazati korlátot. Mivel a BÉT részvényeinek nagyobbik fele aktívan kereskedő – ezen belül több mint negyede banki háttér és külföldi tulajdonos nélkül működő – befektetési szolgáltatók kezében van, a javaslat elfogadása hatékony védelmet jelenthet a magyar tőzsde egy – a távoli jövőben esetleg felvetődő – „áttelepítése” ellen.
A három részvényes közgyűlési indítványai között szerepel egy feltételes névváltoztatás is. Abban az esetben, ha a PSZÁF jóváhagyja a BÁT és a BÉT integrációját, a javaslat szerint a Budapesti Értéktőzsde visszakapná régi, 1864 és 1948 között használatos elnevezését és újra létrejöhet a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, természetesen rt. formában. A közgyűlés napirendjén szerepel az igazgatóság tájékoztatása a BÁT-tal folytatott integrációs tárgyalásokról is, valamint minden bizonnyal szóba kerül a közgyűlésen a BÁT tulajdonában lévő 25 százalékos Keler-részvénycsomag megvételének meghiúsulása nyomán kialakult helyzet is. Személyi kérdések nem szerepelnek a közgyűlés napirendjén.
