Mészáros Tamás, az ÁPV elnöke a Bloombergnek adott interjújában elmondta: a 25 százalékos Richter-pakett eladásához legalább háromszáz napra van szükség, így az 505 millió dollár értékű részvénycsomag eladása jövőre csúszhat át. Ugyanakkor az ÁPV a februárban vállalt 180 napos moratórium után minden bizonnyal gyorsan igyekszik túladni a 11,4 százalékos, piaci értéken a Bloomberg számításai szerint 476 millió dolláros Mol-csomagon. A hír nyomán a tőzsdén azonnal esni kezdett a Mol és erősödni a Richter árfolyama.
Az ÁPV-elnök utalt az Antenna Hungária közelgő privatizációjára is, elmondta, hogy szakmai befektetőkkel tárgyalnak. A Bloomberg a 74 százalékos csomag iránt érdeklődök között a Portugal Telecomot és a spanyol Retevisiont nevesítette.
A NAPI Gazdaság információja szerint a tárgyalások 75 százalék plusz egy részvényt megtestesítő csomagról folynak (ugyanis az ÁPV-nek saját 74,3 százaléknyi AH-ja mellé van egy 2 százalékra szóló opciója is a Forrástól), ám annak tudatában, hogy a tranzakcióhoz előzetesen nyilvános vételi ajánlatot is kell tennie a vevőnek. A vételi ajánlat ára nem lehet kevesebb, mint a privatizációs árfolyam és az elmúlt hathavi tőzsdei átlagár közül a magasabb. Megfigyelők a mostani piaci árat jó tíz százalékkal meghaladó, 3500 forint körüli árfolyamot, pontosabban 41 milliárd forint körüli cégértéket valószínűsítenek.
A Richter-eladáshoz szükséges háromszáz nap a tanácsadó kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása miatt indokolt. Az is tény – erősítették meg ÁPV-hez közelálló források –, hogy a Richter speciális helyzete (Mészáros Tamás egyenesen gyöngyszemnek nevezte a magyar társaságok között) miatt a tranzakció előkészítésekor a privatizációs szervezet fokozott óvatossággal jár el és minden lépést előzetesen egyeztet a cég vezetésével, ami ugyancsak növeli az időszükségletet. (Amint jól ismert, a politikai szférában pártállásra való tekintet nélkül komoly tekintélynek örvendő Bogsch Erik Richter-vezér a színfalak mögött mindent elkövet a Richter tíz éve féltve óvott függetlenségét potenciálisan veszélyeztető eladás elodázásáért.)
Az államnál maradt csaknem 13 milliónyi Mol-részvény eladására vélhetően szeptemberben kerül sor, így az ÁPV tőkepiaci tranzakciókból 2004-ben több, mint 200 milliárd forintot kasszírozhat, nem számítva egy esetleges második FHB-menetet, amely egyébként jelenleg nincs napirenden.
A Népszabadság tegnapi cikkében egy újabb Forrás, kárpótlási jegy csere lehetőségét vetette fel, a lap szerint e lépést a jegyek letéti őrzésének Budapest Bank általi felmondása miatt amúgy is kényszerhelyzetbe hozott pénzügyi tárca fontolgatja. (A BB leánycége, az SBB csak komoly kormányzati nyomásra módosította az eredetileg április 30-ai felmondást június 15-ére.) Ezzel szemben ÁPV-hez közelálló forrásaink nem erősítették meg egy újabb jegycsere előkészületeit. Egy efféle csere meglehetősen bonyolult árazási kérdéseket vetne fel. A Forrás két részvénysorozata a tőzsdén 600, illetve 850 forint körüli árfolyamon forog. Az ÁPV-nek elsőbbségiből van több (mintegy 3 millió darab), ám legutóbb is ez volt a kevésbé kelendő (persze a kamatok csökkentése felértékelheti az 5 százalékos fix osztalékot). Az ÁPV egy esetleges csere során nem vonatkoztathat el a kínált részvény tőzsdei árfolyamától, és nem hagyhatja figyelmen kívül a kárpótlási jegy 1742 forintos, kamattal növelt címletértékét. (Amit a kárpótlási törvény névértékként deklarál.) Ebből a törzsrészvényekre 1:2-es, az elsőbbségiekre 1:3-as cserearány következne, ami érthetővé teszi a kárpótlási jegy kurzusának tőzsdei szárnyalását. (A cikk megjelenése nyomán tegnap 1001–1100 forint között vették a jegyet.) Az ÁPV viszont tavaly elég határozottan deklarálta, hogy „ez a csere lesz a végső”, ráadásul joggal keltene felháborodást a tavaly jegyet cserélők körében, hogy a kivárók akár háromszor annyi, ugyanolyan Forrás-részvényhez jutnának, mint ők. Az utóbbi hetekben körvonalazódó legújabb jegymizériára ráadásul nem is nyújtana gyógyírt a Forrás-csere, mivel az át nem cserélt jegyek problémáját nem oldaná meg.
