Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három áramszolgáltató igazgatósága juttatott el pénteken azonos szövegű levelet a BÉT-re, amelyben bejelentik, hogy fő tulajdonosuk, az E.ON Hungária Rt. nyilvános vételi ajánlatot kíván tenni a papírokra. Az E.ON az Édászra, a Dédászra és a Titászra szóló vételi ajánlata tervezetét már be is nyújtotta a PSZÁF-nak, ám az ajánlat részletei - elsősorban a befektetőket leginkább érdeklő vételár - még nem ismertek. Ezért teljesen logikus lépés volt a tőzsde vezetésétől, hogy a három árampapír tőzsdei forgalmát felfüggesztette. A részvények közül a Dédászra 9885, az Édászra 14 000, a Titászra 10 180 forinton született üzlet a felfüggesztés előtt.
Az E.ON-tulajdonú cégek összevonásáról már korábban is lehetett hallani, sok évtizedes elnevezésük hamarosan eltűnik és a magyar fogyasztók is az E.ON nevet kényszerülnek megtanulni. A német áramcég aligha akar bajlódni a cégjogilag amúgy sem egyszerű egyesülési folyamatban a magyar kisrészvényesekkel - akik az egyesülési indítványra leadott ellenszavazat esetén kérhetik a saját tőke alapon történő elszámolást -, így logikus (bár a piac számára váratlan) lépés az ajánlattétel.
A közleményből kiderül, hogy az E.ON mindhárom cég tőzsdei kivezetését is tervezi. Ebből következik, hogy a saját tőkénél kevesebbet nem kínálhat a papírokért, még akkor sem, ha a hathavi tőzsdei átlagár (legalábbis a Dédásznál és a Titásznál) ennél alacsonyabb. Az ajánlatra nyilván az osztalékfizetés után kerül sor, és az osztalékkal együtt a Dédász és a Titász részvényesei tetemes extraprofitra tehetnek szert.
A Dédásznál 15, a Titásznál 11 százalék a felfüggesztés előtti kurzushoz képest. Ugyanakkor az Édász árfolyama a cég viszonylag magas osztalékfizető képessége, még inkább a másfél évvel ezelőtti 17 800 forintos nyilvános vételi ajánlat utóhatása miatt mindig is magasabb volt a sajáttőke-értéknél. Kérdés, hogy az E.ON tartja-e magát a korábbi árhoz, vagy a hazai előírások kisbefektetők számára hátrányos értelmezését kísérli meg, és a korábbitól független áron tesz ajánlatot. (Effélére volt példa egy másik német cég, a Bayerische Landesbank praxisában, a BLB az MKB részvényeiért tavaly kevesebbet kínált, mint két évvel korábban, és ki is szorította a kisrészvényeseket.)
Az E.ON mindhárom áramos cégben bőven 90 százalék feletti részesedéssel rendelkezik (Édász: 97,59 százalék, Dédász 92,41 százalék, Titász 92,385 százalék), így a kiszorítás aligha lehet kérdéses. Az E.ON számára e lépés nem jár különösebb anyagi megterheléssel, hiszen 226 ezer Dédász-, 113 ezer Édász- és 260 ezer Titász-papír együtt is alig kerül többe 6-7 milliárd forintnál.
A kisrészvényesek ártól függően vagy nyernek, vagy nem, de a tőzsde mindenképpen veszít: az áramszolgáltató szektor fele egy csapásra eltűnik a parkettről, ami a hét évvel ezelőtt a NAPI Gazdaság által útjára indított és azóta is naponta publikált NAX index számára is nehezen kiheverhető csapás lehet. Különösen, ha az E.ON példáján az RWE (Émász és Elmű) vagy az EdF (Démász) is elgondolkozik.
