Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár minden jel arra mutat, hogy elsősorban a befektetők egy szűk köre fogja lejegyezni, még igen sokáig a nyilvános értékpapíriac szereplője maradhat a Futureal 1. Ingatlan Alap, hiszen futamideje nem kevesebb, mint 10 év lesz – derül ki a konstrukció hivatalos kibocsátási tájékoztatójából. Igaz, az alapkezelő előrelátó volt, számos olyan kitételt épített bele a kezelési szabályzatba, amelyek később megkönnyítik az alkalmazkodást.
Így jogai között szerepel a futamidő csökkentése, az alap nyílt végűvé való átalakítása, bár ezekhez a felügyelet engedélye is kell. (Az utóbbi csak úgy lehetséges, ha az ingatlanfejlesztő alap, amely a törvény szerint csak zárt végűként működhet, egyben átalakul ingatlanforgalmazóvá.) A Futureal 1. alapvetően nem fizet hozamot, ám az alapkezelő elrendelhet rendkívüli hozamfizetést, két esetben: ha két egymást követő naptári hónap végén is több, mint 10 százaléknyi készpénz van az alapban vagy ha a tőzsdei árfolyam ugyanilyen időtávon belül legalább 5 százalékkal alacsonyabb, mint az egy jegyre jutó nettó eszközérték. (Amint a tőzsdén régóta forgó Pillér I. történetéből jól látszik, a lejárat előtt vissza nem váltható zárt végű befektetési jegyek árfolyama akár egészen drasztikusan is eltérhet az eszközértéktől.)
Az alapkezelőnek széles a hatásköre saját bevételeinek alakításában is. A kétmilliárdosra tervezett, ezen a héten jegyezhető konstrukció (NAPI Gazdaság, 2004. április 13., 7. oldal) alapkezelési díja maximum évi 4 százalék lehet, amin belül a társaság negyedévente nyilatkozik, hogy pontosan mennyire tart igényt. (A többi ingatlanalapnál általában 2-2,5 százalék ez a díjtétel.) Van ezen felül sikerdíj is, az ÁKK által számított egyéves állampapír-piaci referenciahozam felett elért hozam 33 százaléka az alapkezelőt illeti meg, de a cég ennek egy részéről is lemondhat.
A kibocsátási tájékoztatóból nem derül ki, pontosan mibe fog fektetni az alap, kezelője nem vállalt magára korlátokat a törvény – az ingatlanfejlesztő alapoknál eleve lazább – megkötésein túl. Egy, a 2004. év végére szóló tervet azonban tartalmaz az írás, ebben 40 százalékkal a kereskedelmi ingatlanok és 30 százalékkal a telkek dominálnak.
Miután a leendő befektetők tervezett körét vagy számát nem ismerjük – erről az alapkezelő sem adott lapunknak felvilágosítást –, egyelőre nem tudni, teljesíti-e majd az alap a tőzsdei bevezetés feltételeit. Ha igen, sokáig érdekes színfoltja maradhat a parkettnek.
