Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A PSZÁF engedélyével egy hónap múlva nyilvánossá alakul át a 2003. március végén indult, jelenleg zárt körben működő Futura Indexkövető Részvény Alap. A konstrukció célja a BUX index teljesítményének megfelelő hozam elérése. Az alap még a részvényalapok körében általában szokásos 70-90 százaléknál is magasabb arányban - márciusi havi jelentése szerint a hónap végén 99,86 százalékban - tart részvényeket.
A kezelési szabályzat szerint az alapkezelő CS Asset Management Rt. saját döntése alapján plusz-mínusz 5 százalékkal eltérhet a hivatalos BUX-kosár összetételétől. Abból ítélve, hogy a gazdasági szektorok között a gépipar részesedése 0 százalékos volt, a BUX-ban nagyon csekély súlyú, kisebb jelentőségű részvényeket nem feltétlenül vásárolja. Talán ennek köszönhető az is, hogy az utóbbi fél évben a befektetési jegyek értékének emelkedése kismértékben még túl is szárnyalta a BUX-ét.
Az alapkezelőnek az átalakítás után három nyilvános és öt zártkörű alapja lesz, tavaly ősszel már egy másik zártkörűt, a Futura Pénzpiacit hasonló módon megnyitott a nagyközönség előtt (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 29., 7. oldal). A forgalmazási és letétkezelési teendőket most is, mint a pénzpiacinál, a Raiffeisen Bank látja el, de árulják a papírokat a Citibanknál is. Ezzel két BUX-követő alap lesz a nyilvános alappiacon, a másik a februárban létrehozott ING Indexkövető Alap (NAPI Gazdaság, 2004. február 5., 11. oldal).
A forgalmazásnál a Raiffeisennél maximum 1-1 százalék vételi és eladási jutalék lehetne felszámolható, de ez az alapkezelővel kötött megállapodás alapján jelenleg nulla. A Citibanknál nagyon tág határokat szabtak meg (akár 5+3,5 százalék is lehetne a jutalék), de a gyakorlatban ennél bizonyosan alacsonyabb lesz a díj. A befektetési jegyek visszaváltásánál a kifizetések legkésőbb öt munkanap múlva (T+5) esedékesek, de ettől is el lehet térni a befektető javára.
