Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden bizonnyal kormányzati nyomásra adta be a derekát a legújabb kárpótlási bombát kirobbantó Budapest Bank-leány, az SBB Rt., és vállalta, hogy az eredetileg tervezet április 30-i időpont helyett csak július 15-ével mondja föl a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalomban tartását is biztosító letéti őrzésről szóló megállapodást. A hírt az SBB és a BÉT Rt. közösen jelentette be, ám a rövid közleményből nem derül ki, hogy mi lesz a jeggyel július 15-e után.
A Budapest Bank 1992-ben vállalta a kárpótlási jegyek őrzésével – és akkoriban még a kiadásával – kapcsolatos feladatok ellátását. A kárpótlási jegyeket 1992. december 1-jén vezették be a BÉT-re (az induló árfolyam 810 forint volt), ekkor még a tőzsdei kötéseket a tőzsde maga számolta el, ezért lett a BÉT is résztvevője a BÉB Rt.-vel kötött megállapodásnak. A Keler 1993. októberi megalakulásával a tőzsdei ügyletek elszámolása a tőzsdétől az elszámolóházhoz került. A jegyes ügyleteket most is a Keler számolja el, ám az összes többi tőzsdére bevezetett értékpapírtól eltérően a forgalomban részt vevő kárpótlási jegyek nem a Keler, hanem a BÉB (jelenleg SBB) trezorjaiban vannak. (Hogy mennyi, azt az SBB-n kívül jószerével senki sem tudja, az aktuális mennyiséget 500 ezer és 1 millió darab közé teszik.)
Az SBB a számára évek óta csak terhet jelentő, de nem sok hasznot hozó megállapodást január 27-én felmondta. Letéti őrzés hiányában már április végétől kérdéses lett volna a tőzsdei kereskedés fennmaradása, s a tőzsde aligha tehetett volna mást, mint hogy felfüggeszti a tőzsdei jegyforgalmat. Erre már a kormányzat is lépéskényszerbe került, de ahelyett, hogy sort kerítettek volna az egész, 12 éve húzódó jegymizéria átfogó rendezésére (vagy legalább a meglévő, a hatályos törvényi feltételeket messze ki nem elégítő jegymennyiség dematerializálására), egyelőre csak a probléma elodázására futotta.
