Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közzétette közgyűlési előterjesztéseit a Mol Rt. Ebből kiderül, hogy a Mol-csoport magyar számvitel szerinti eredménye meghaladja a 148 milliárd forintot, az anyavállalaté pedig egészen gigantikus szám, 328 milliárd forint, ez azonban egyelőre csupán könyvelési tétel, nem pedig realizált nyereség (a gázüzletág kiszervezésének magyar számvitel szerinti elszámolásából következik, amelynek hatását csoportszinten ki is szűrték).
A korábban gyorsjelentésben közölt, nemzetközi könyvviteli elvek szerinti számokon viszont helyesbített a társaság. Emiatt a korábban jelentett, 100 milliárd forintot hajszállal meghaladó eredménye minimálisan csökkent, így az – úgyszintén egy hajszállal – végül 100 milliárd alatti lett. (Ez a szám is egy gázkiszervezés miatti rendkívüli tételnek köszönhetően ilyen magas.)
A számítási módszertől függetlenül mindenképpen rendkívül magas, rekordszintű eredmény azonban – úgy tűnik – nem ösztönözte az igazgatóságot nagyvonalúságra az osztalékfizetéssel kapcsolatban. A testület javaslata 55 forint, ami megegyezik az 1999 óta minden évben fizetettel (ennyit a gázveszteségek idején is adtak).
A látszólagos szűkmarkúság ugyanakkor érthető, tekintettel a társaság úgyszintén több éve tartó agresszív – és a régióban egyértelműen a legsikeresebbnek tartott – terjeszkedési stratégiájára. Hiszen az olajcég kis híján minden a térségben kínálkozó lehetőséget kihasznál, amit csak tud a terjeszkedésre. Jelenleg is pályázik Csehországban az Unipetrol, Romániában a Petrom megvételére, illetve Lengyelországban a PKN-nel való fúzióra.
A lengyelországi terjeszkedés sikerének esélye éppen tegnap növekedett valamelyest. A PKN Orlen rendkívüli közgyűlésén ugyanis a részvényesek leváltották Maciej Gierejt, a felügyelőbizottság eddigi elnökét, aki a cégen belül egyértelműen ellenlábasa volt Zbigniew Wróbel vezérigazgatónak, a Mollal való egyesülés fő szorgalmazójának – írja az MTI a Figyelőnet szerint. Helyére Jan Wagát választották meg, aki viszont az egyesülést pártoló Jan Kulczyk – a PKN egyik jelentős tulajdonosa és egyben a leggazdagabb lengyel üzletember – holdingcégének első embere.
A felügyelőbizottságban egyéb változások is bekövetkeztek, ezek az értékelések szerint mind Kulczyk befolyását növelik. Ugyanakkor napirenden volt több alapszabályi változtatás is, így például a szavazati korlát változtatása (a PKN-ben a lengyel államon kívül, amelynek áttételesen 28 százaléka van, a többi tulajdonosra 10 százalékos szavazati korlát vonatkozik), ezeket azonban végül nem fogadták el.
