Tegnap újabb álomhatárt ért el az OTP Bank részvénye. Az 1995 nyarán a névérték 120 százalékán debütáló, de 1995 végén átmenetileg a névértéke alá is eső bankpapír a száz forintos névértéke 40-szeresén forgott, így a bank kapitalizációja (a mintegy 22 millió saját részvényt levonva) 1036 milliárd forintra emelkedett. A papír árfolyama az utóbbi 12 hónapban több, mint 70 százalékkal erősödött, egyes vérmesebb elemzők 2005-re már 5000 forintos célárfolyamot tűztek ki.
Az árfolyamcsúcs napján a bank vezetői (Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Wolf László vezérigazgató-helyettes) aláírták a magyar bankpiac nem állami szereplőinek eddigi legnagyobb összegű szindikált hitelmegállapodását. A BNP Paribas, a Deutsche Bank, a Sumitomo Mitsui és a Citigroup vezette összesen 18 tagú bankkonzorcium az eredeti 300 millió eurós összeget túljegyezve összesen 350 millió euró összegű hitelt nyújt öt évre az OTP Banknak. A hitel kamatfelára az első három évben 0,2, később 0,225 százalékkal haladja meg az EURIBOR-t.
Csányi Sándor némi derültséget keltve elmondta, számára is meglepő, hogy ezúttal ő áll a hitelfelvevői oldalon. A NAPI Gazdaság kérdésére - lehet, hogy a 2009-es lejáratkor már amúgy is euróban lesznek az OTP eszközei denominálva? - elmondta: szerinte 2009. január elsejétől euróban fizethetünk, így nem véletlen a lejárat meghatározása.
Bár a hitel szabadon felhasználható - így nem csak a vállalatok és a lakosság növekvő euró-hiteligényét lehet belőle kielégíteni, hanem akvizíciókat is fedezhet -, Csányi nem hagyott kétséget afelől, hogy utóbbiakra adott esetben a hitel nélkül is sor kerülne. Lapunk információi szerint a bankelnök ezúttal (is) Romániára gondolt, itt akár már az első félév vége előtt sor kerülhet egy nyilvános bejelentésre.
Az OTP vezetése - mint Wolf László megerősítette - már döntött az új, devizaalapú hiteltermékekről, a részletes kondíciók meghatározása még áprilisban megtörténik. Megfigyelők arra számítanak, hogy a magyar lakosság hiteligénye a következő egy-két évben mind jobban eltolódik a devizaalapú, elsősorban az euróhitelek irányába, a bank a mostani hitelfelvétellel (amelynek egyik része ténylegesen lehívandó, a másik pedig rendelkezésre álló, szükség szerinti hitel) ennek kívánt elébe menni.
