Megduplázták a pénzüket azok a magánbefektetők, akik novemberben mertek jegyezni az akkor még számukra ismeretlen árfolyamon kínált FHB-részvényből. A jegyzés végén meghatározott 4300 forintból a részvényt legalább fél évig tartó kisbefektetők 167 darabig darabonként 300 forintos kedvezményt kaptak, így számukra 4000 forintba került a papír. Tegnap már 8480-ért is el lehetett adni, így aki az eladás mellett döntve kifizette a 300 forintot, jutaléklevonás után is több mint százszázalékos - tőzsdei ügylet révén adómentes - profitot könyvelhetett el. Erre a privatizációs emissziók történetében 1994 óta nem volt példa.
Az FHB kirobbanó áremelkedése (március eleje óta 62 százalék) a legendás 1996-97-es budapesti hosszt idézi. Mivel a vásárlások elég koncentráltan zajlanak (április első két napján például éppen az a nagy nemzetközi hátterű brókerház vásárolta gőzerővel a papírt, amely az utóbbi nyolc hónapban objektív okok miatt semmit sem vásárolhatott), óhatatlanul felvetődik a csendes felvásárlás gyanúja. A bank szerdai közgyűlése előtt tulajdonosi megfeleltetést kért, ez azonban - lapunk nem hivatalos információi szerint - semmi meglepőt nem mutatott.
Nem is nagyon lenne esélye egy „lopakodó” felvásárlásnak, mivel az FHB alapszabálya e tekintetben betonbiztos. Két százalék fölött be kell jelenteni a tulajdonszerzést, és az állami tulajdon megszűnte után egyetlen részvényes sem szavazhat tíz százaléknál több részvénnyel. (A jelenleg 1,2 százalékos osztalékhozam alapján osztalékért nem érdemes venni az FHB-t.)
Az állam stabilan őrzi 53 százalékos többségét, ráadásul a B részvényeket birtokló négy pénzintézet is bizonyos kérdésekben gátakat tudna emelni egy esetleges szakmai felvásárló elé.
Megfigyelők szerint inkább a magyar részvénykínálat szűkössége lehet az oka annak, hogy a külföldi alapkezelők kedvencévé vált az FHB. Bár a bank nemzetközi mércével kicsi (a teljes közkézhányad még a mostani, megduplázódott árfolyamon sem ér 100 millió eurót), de üzletmenete áttekinthető (jelzálogbankot már sokat láttak a külföldi befektetők), van Moody's-minősítése, és kiszámítható az eredményalakulása. (Elemzők szerint a tavalyi 4 milliárd után jövőre akár a 7 milliárdot is megközelítheti a profit.) A blue chipeket leszámítva ennyire attraktív papírt aligha lehet találni a magyar mezőnyben, és - noha a tavalyi profittal számolt 14-es P/E nem alacsony - a növekedési kilátások miatt hosszabb távon további drágulás sem irreális.
Ugyanakkor az FHB áremelkedését megakaszthatja, ha kiderülne, hogy az ÁPV Rt. további eladáson gondolkodik. A magyar állam hivatalosan nem vállalt lock upot novemberben, így elvileg semmi akadálya annak, hogy - kormánydöntés nyomán - még ebben az évben esetleg 25 százalék + egy részvényre csökkentse tulajdonát. Az így eladandó 1,45 millió törzsrészvényből már 7000 forintos árszint mellett még egyszer befolyhat a tavalyi privatizációs bevétel, ráadásul sokkal könynyebb lenne a tranzakció lebonyolítása, mint tavaly. A kínálat növekedése átmenetileg ugyan csökkentheti az FHB ritkaságértékét, de hosszabb távon a közkézhányad növekedése előnyös lehet mindenkinek.
