Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol Rt. a saját többségi tulajdonában álló Hermész Mérnöki Kft.-t jelölte ki arra, hogy élhessen az olajtársaságnak az MKB-val még 2000 szeptemberében kötött vételi opciójával. A vételi opció TVK-részvényekre szól, egészen pontosan a vegyipari társaság 8,02 százaléknyi részvénycsomagjára, és a Molnak e hónap végéig lenne lehetősége lehívni. Az opció lehívása esetén - ami vélhetően meg fog történni március 31-éig, hiszen egyébként mi szükség lett volna a kijelölésre - az olajtársaság pénteken kiadott közleménye szerint a TVK-ban gyakorolt közvetett és közvetlen befolyása együttesen 52,55 százalékra nő.
Persze a kijelölés szükségességének kérdése egyébként is felmerülhet, hiszen közismert, hogy a Molnál lévő többi TVK-részvény, a társaság 44,31 százaléka közvetlen Mol-tulajdonban van. A görög mitológiában a kereskedők és a tolvajok istenéről elnevezett Hermész Kft. beléptetése azért is furcsa, mert a társaság többségi Mol-tulajdona melletti másik tulajdonos szintén egy kft., amely amellett hogy az Anonymus krónikájából ismert vezér, Ménrót nevét viseli, szintén többségi Mol- és kisebbségi Hermész-tulajdonban van.
Mindez azt eredményezi, hogy az opciós jogosulttá kinevezett társaság mögött hiába keresnénk külső tulajdonost, végül csak a Molt találnánk.
A TVK részvényesei kevéssé örülhetnek annak, hogy ezzel a megoldással a Mol befolyása úgy lépheti át immár nyíltan is a TVK-ban az 50 százalékos határt, hogy emiatt még a neki részvényeiket direkt felajánló részvényesektől sem kell papírjaikat megvennie. A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanis az 50 százalékos határ átlépését a közvetlen tulajdonhoz köti, erről pedig a kft. közbeiktatása miatt nincsen szó.
A tőzsdei spekulánsok tehát vélhetően hibát követnének el, ha a várható opciólehívásra számítva azért kezdenének TVK-részvények vásárlásába, hogy azokat utána a Mol kénytelen legyen tőlük megvenni. Pedig vélhetően örülhetnének, ha így lenne, hiszen - bár a Mol most is lakonikusan elzárkózott az opciós ár és a díj nyilvánosságra hozatalától - feltételezhető, hogy jóval a jelenlegi tőzsdei ár fölötti árról van szó. (Az általános piaci feltételezés szerint ez az árfolyam 4 ezer forint körül lehetett részvényenként, ami a kamatok miatt mára már jóval magasabbra nőtt. A NAPI Gazdaság korábbi, hivatalosan soha meg nem erősített információi szerint viszont még ennél is jóval magasabb, 6 ezer forint körüli volt az árfolyam.)
Mindenesetre tanulságos lehet minden értékpapír-piaci szereplő számára, hogy olykor a legtranszparensebb tőzsdei cégek is „kénytelenek” némi jogi csűrés-csavarást felhasználni ahhoz, hogy érdekeiket - részvényestársaikkal szemben is - védjék. Az mindenesetre elmondható, hogy a TVK-val kapcsolatos tulajdonviszonyok a vállalatért folytatott, a magyar tőkepiac történetének minden bizonnyal legnagyobb felvásárlási harca óta - amely a Mol győzelmével végződött - továbbra sem teljesen tiszták.
