Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lepte meg a részvényeseket a Zwack Unicum tegnap napvilágra került közgyűlési hirdetménye, az italgyártó április 2-i közgyűlésén a résztvevők 750 forintos osztalékjavaslatról dönthetnek. Az előzmények - már öt éve ennyi az osztalék - és a cég tulajdonosi szerkezetének ismeretében (50 százalék a Zwack és az Underberg-család közös cégéé, 26 százalék a Guinness-csoporthoz tartozó Selviac BV-é) aligha lehet kétséges, hogy a közgyűlés el is fogadja a javaslatot. A tőzsdén tegnap 8000 forintra emelkedett az Unicum-papír árfolyama, ez (ha a június elejére várható 750 forint arányos részét, 570 forintot levonjuk az árból) szinte hajszálra pontosan 10 százalékos osztalékhozamot ad. Árnyalattal többet, mint az ötéves állampapír hozama.
A Zwack tavalyi eredménye a magyar mérleg szerint nem konszolidáltan, adózás előtt 2 milliárd 436, adó után 2 milliárd 85 millió forint volt. Ebből 72 százalék jut az osztalékra. (Az 1993-as tőzsdei bevezetés idején rögzítették a cég máig érvényes osztalékpolitikáját, amely szerint az adózott nyereség 50-85 százalékát fogják kifizetni.) A befektetőknek fontosabb az IAS-mérleg, ebben adó előtt 2 milliárd 667 millió forint az eredmény.
Az italgyártó nettó profitja az 1998-as 2 milliárd 56 millió forint óta meglepően stabil, inflációtól függetlenül nem lépett ki a 2-2,3 milliárdos sávból. A tulajdonosok a cégből hat év alatt (a mostanival együtt) 8,7 milliárd forintot vontak ki, ami bőven meghaladja a 2003. végi IAS szerinti (osztalék nélkül számított) 7,4 milliárdos saját tőkét. A meglehetősen jó kifizetési hajlandóság az árfolyamnak kétségkívül jót tett (noha 2000-ben a mostaninál alacsonyabb BUX mellett 9000 forint volt a kurzus), ám aligha tagadható, hogy ebből a pénzből akár több akvizícióra is futotta volna, mind a határokon belül, mind kívül. Persze, aki Zwack-papírt tart, az nem annyira a nyereségnövekedés dinamikájára, inkább a szelvényekre figyel.
