Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap 6400 forinton több blokk-kötésben 350 ezer Mol-részvény cserélt gazdát a BÉT-en, nem kis riadalmat keltve a befektetők körében. Később megérkezett a hivatalos magyarázat is, miszerint a Mol vett az aktuális piaci árnál 7 százalékkal alacsonyabb árfolyamon saját részvényeket, az eladó pedig a Slovbena és a Slovintegra volt. A Mol és a Slovnaft korábbi tulajdonosaként megismert két társaság között a nyilvánosság előtt nem ismert eladási és vételi opciós szerződések vannak érvényben, miután a szlovák befektetők korábban mintegy 10 százaléknyi Mol-pakettet kaptak Slovnaft-részvényeikért. A részvények nagy részére 2006 elejéig érvényes eladási korlátozás van érvényben, az említett szerződések a fennmaradó részvénymennyiségre vonatkoznak. Mint Lukács Bea, a Mol szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a mostani 350 448 részvény is a szerződésben rögzített elővásárlási jognak köszönhetően juthatott a Molhoz, ráadásul meglehetősen attraktív áron. Az „árképzés” részleteiről azonban többet nem árult el.
A részvényárfolyam szempontjából nagyobb jelentősége lehet a társasággal kapcsolatos másik tegnapi hírnek: a Reuters hírügynökségnek a lengyel értékpapír-felügyelettől származó információi szerint a Mol érdeklődik a varsói tőzsdei bevezetés iránt. Michal Stepniewski, a felügyelet szóvivője szerint érkeztek erre vonatkozó jelzések hozzájuk, ám kibocsátási tájékoztatót a Mol még nem nyújtott be. A kettős jegyzés (az úgynevezett dual listing) gondolata nem teljesen új keletű, már a PKN-nel folytatott tárgyalások korábbi szakaszában is fölmerült. Akkor egy olyan stratégiai szövetség szerepelt az elképzelésekben, amelyben a két cég megőrizte volna függetlenségét és a részvényeket is önállóan jegyeznék a két ország tőzsdéin. Elemzők szerint a bevezetés minden bizonnyal most is a PKN-nel folytatott tárgyalások kapcsán merült fel. Lukács Bea ezzel szemben csak annyit mondott, a Mol folyamatosan vizsgálja a részvények likviditásának növelésére szolgáló lehetőségeket, s nincs abban semmi meglepő, ha a varsói tőzsdei megjelenés feltételeiről is tájékozódnak. A varsói bevezetés megfigyelők szerint mindenképpen jó eszköznek tűnik a likviditás növelésére. A lengyel nyugdíjalapok óriási befektetési potenciálja, párosulva a jelenlegi szabályokkal, amelyek a varsói tőzsdén jegyzett papírok vásárlását preferálják, jelentős többletkeresletet jelenthetne a Mol-részvények piacán. A tárgyalások sikere és a Mol lengyelországi megjelenése esetén pedig jó eséllyel kihagyhatatlan a varsói megjelenés.
Az mindenesetre biztos, hogy a közeljövőben a Mol a befektetői érdeklődés középpontjába kerül, hiszen hamarosan lejár a PKN-nel való együttműködési lehetőségekről szóló tárgyalások határideje. A Mol–PKN együttműködésről szóló hírek eddig főleg bizonytalanságot és esést okoztak a Mol-részvények piacán, az erről kiszivárgott hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy kudarcba fulladt az ÁPV Rt. tavaly novemberre tervezett részvényeladása.
