Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Március újabban a rekordok hava a BÉT-en. Négy évvel ezelőtt, 2000. március 10-én – egy nappal a Nasdaq ötezres, mára legendává vált rekordja előtt – a nemzetközi IT-őrület tetőpontján a BUX 10 471,9 ponton zárt. Akkor 2655 forint volt a Matáv és 15 575 forint a mainál tízszer nagyobb névértékű OTP. Tegnap az OTP volt a nap hőse, 128 forintos emelkedésének és saját abszolút csúcsának köszönhető a BUX-rekord. A bankpapír 3570 forintos napi csúcsán – amelytől alig két forinttal marad el a záróár – a legnagyobb magyar bank kapitalizációja (mind a 280 millió részvényt figyelembe véve) éppen eléri az ezermilliárd forintot. Az OTP továbbra is a forgalom legnagyobb hányadát adja, de részaránya – és a piac szempontjából ez az igazán kedvező jel – alig haladja meg az egyharmadot. A tegnapi 18,3 miliárd forintos összforgalom akár a négy évvel ezelőtti BÉT-nek is becsületére vált volna.
A másik, újonc bankpapír, az FHB is rekordot ért el tegnap. Az alig három hónapja tőzsdén szereplő jelzálogbank részvényének kurzusa több mint 5 százalékkal nőtt egyetlen nap alatt, és 5340 forinton zárta a kereskedést. A novemberben 4300 forinton vásárló befektetők – ha decemberben a négyezres FHB-árfolyam láttán nem vesztették el a kedvüket – mára 25 százalékos profitot mondhatnak magukénak.
A befektetők eufóriája az OTP és az FHB mellett a többi nagyobb papírt is felhúzta. A Mol 55 forinttal, 6790-re, a Richter egy százalékkal, 23 990-re drágult. A Matáv ugyancsak 5 százalékkal emelkedett, a 863 forintos záróár azonban csak az utóbbi időszak teljesítményéhez képest kiemelkedő. Az utóbbi hetekben jól szereplő Antennának is jutott a vevőkből, a hírközlési cég papírja 2460 forintra drágult. A kisebb részvényekre ugyanakkor kevesebb figyelem jutott. A Globus alig 10, a Fotex mindössze egy forinttal erősödött, az Egis pedig 40 forintot gyengült. Gyengült a Zalakerámia is, a hétfői 2150 forint után a tegnapi 2065 forintos ár azt jelzi, hogy a spekulánsok elfordulnak a – várható ajánlat miatt – biztosnak számító, ám kicsi pénztől a nagyobb, de bizonytalan haszon kedvéért. Az áramszolgáltatók – a magas kamatok miatt – ellenálltak az általános trendnek. Az Elmű a 15 ezres szinten maradt, az Édász viszont csaknem 300 forinttal gyengülve 12 365 forinton zárt.
A 10 580 pontos rekord sajátossága, hogy nem egy őrült hossz után, túlhajtott árak miatt tetőzik a piac. Négy évvel ezelőtt öt hónap alatt 4000 pontot ment fel az index, a tizenhatezer forintos Antennát, a két és félezres Matávot a józan befektetők akkor is csak átmeneti jelenségnek tartották. A szkepszist jelezte a 2000. decemberi BUX-elszámolóár akkoriban példátlanul alacsony, 4 százalékos kamattartalma, szemben a mostani 10 százalék feletti kamattartalmakkal. (Érdekes véletlen, hogy a négy évvel ezelőtti csúcs idején ugyanannyit ért az euró, mint manapság.)
A 2004-es hossz – amely két hónap alatt már 1200 pontos emelkedést hozott – nem tűnik annyira talminak, mint a 2000-es. A befektetői bizalom visszatérésében a vitathatatlanul javuló vállalati eredmények (a tőzsdei cégek profitja 2003-ban 19 százalékkal emelkedett) mellett elsősorban az EU-konvergencia játszik szerepet. Alig nyolc héttel a csatlakozás előtt a legnagyobb alapok kezelői már valóban az EU-átlaghoz mérik a vezető magyar tőzsdei cégek P/E értékét. Az OTP 12, az FHB 8, a Richter 13 alatti árfolyam/nyereség hányadosa vételi jelzés azoknak, akik néhány hónappal ezelőtt a mainál 10-20 százalékkal alacsonyabb árfolyamok és lényegében ugyanilyen eredménykilátások mellett még inkább kivárásra játszottak.
Persze, az EU-csatlakozás csodája sem tart örökké, ha nem is három napról van szó. Ugyanakkor a magyar részvények átárazása alighanem irreverzibilis folyamat, legalábbis nagyon súlyos makrogazdasági és költségvetési karambol kell ahhoz, hogy ez ne így legyen.
