Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol-privatizáció végső lezárása ugyan még várat magára – hiszen a jövő héten induló nyilvános emisszió után is az állam kezében marad 12 millió 792 ezer részvény –, de nem haszontalan az eddigi bevételeket összefoglalni. 1993 óta az ÁVÜ Rt. és az ÁPV Rt. három alkalommal kárpótlási jegyért kínált fel Mol-papírokat. Háromszor került sor hazai és külföldi kombinált (nyílt és zártkörű) értékesítésre, a negyedik ilyen akció novemberben – mint ismeretes – meghiúsult. Akkor a korábban várt 6400–6500 forint helyett csak 5800 forint körüli áron lehetett volna eladni a részvényeket, ezért az ÁPV és a pénzügyi tárca lefújta az akciót. Most viszont egy sikeres nemzetközi eladáson már túl vagyunk (NAPI Gazdaság, 2004. február 18., 11–12. oldal), és a jövő héten indul a hazai emisszió.
Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a 492 ezer darabos pakett gazdára találását megelőlegezzük, így ismét számba vehetjük a Mol-privatizáció bevételeit (NAPI Gazdaság, 2003. november 26., 11–12. oldal). A Mol alaptőkéje a legutóbbi, Slovnaft-tranzakcióval kapcsolatos tőkeemelés előtt 98,4 milliárd forintra rúgott. Az ezt megtestesítő részvénymennyiség a privatizáció kezdetén 100 százalékban az államé volt. Ebből az állam 7 százalékot a belterületi földingatlanok ellenértékeként a települési, 0,3 százalékot – törvényi kötelezettség alapján – a nemzetiségi önkormányzatoknak adott át ingyen. Az eddig hétemissziós forduló összesen 4,6 millió darab kárpótlási jegyet és 228,5 milliárd forint készpénzt hozott az ÁPV-nek és jogelődjének. (Ebben már szerepel a márciusban szinte bizonyosan befolyó 3,2 milliárd a nyilvános kibocsátásból, de nem számoltunk a tranzakciók összességében 2 százalékot vélhetően meghaladó költségeivel.) A bevételek többsége eleve dollárban képződött, de ha a forintos tételeket is – a tranzakciók idején érvényes árfolyamokon – átváltjuk, az állam készpénzes bevétele 1 milliárd 225 millió dollárnak felel meg. A februári zártkörű és a most kezdődő nyilvános emisszió együttes bevétele megközelíti a 77 milliárd forintot, ami jó tízmilliárddal több, mint az 1998 eleji legutóbbi, csaknem ugyanekkora volumenű értékesítésé volt.
A márciusi emisszió után az ÁPV-nél maradó 12,8 millió darabos Mol-pakett piaci értéke a 6500 forintos eladási árfolyamon 83 milliárd forint, így az állam teljes haszna a Molból – nem számolva a jövőbeli áringadozással, de beleszámítva a jegyes eladásokat és névértéken figyelembe véve az önkormányzatoknak átadott részvényeket – 325 milliárd forintra tehető. Ez valamivel több mint a fele az állam kezében valaha volt 98,4 millió Mol-részvény mai, 640 milliárd forintos értékének (a Mol kapitalizációja ennél 10 százalékkal magasabb az új részvények miatt). Tehát ha a korábbi bevételek jelenértékét is figyelembe vesszük, az állam nem járt rosszul a Mollal. Még inkább kitűnik ez, ha a például az OTP vagy a BorsodChem eladásával, illetve későbbi árfolyam-alakulásával hasonlítjuk össze a számokat.
