Az MNB negyedéves összefoglalójából kiderül, hogy 2003 utolsó három hónapja mind az állampapír-, mind a részvénypiacon jelentős tulajdonosi eltolódásokat hozott. Az állampapírok összesített állománya - hosszú évek óta először - csökkent (7925 milliárdról 7822 milliárdra), ami a kincstárjegyállomány 4 százalékos zsugorodásával magyarázható. A háztartások állampapírkészlete - nyilván a kamatemelés miatt - 100 milliárd forinttal, 1020 milliárdra gyarapodott. A külföldiek viszont inkább az eladói oldalon álltak - ez persze a forintárfolyamot ismerve aligha meglepő -, 94 milliárd értékben adtak el és 54 milliárdos árfolyamveszteséget szenvedtek el papírjaikon. Az év utolsó napján az állampapírok 27,3 százaléka volt külföldiek kezében, míg három hónappal azelőtt még azok 28,8 százalékát birtokolták. Az MNB kezében lévő állampapír-állomány három hónap alatt 35 milliárd forinttal nőtt.
A részvénypiacon a negyedik negyedév sikeres volt, a BUX értéke 450 ponttal gyarapodott. Az FHB részvényeinek bevezetése 26,6 milliárddal növelte a részvénykapitalizációt. (A harmadik negyedévben a Forrás 7 milliárddal.) Hosszú idő óta először jelentősen (19 milliárddal) bővült a háztartások tulajdonában lévő részvényportfólió értéke.
Ebből 2,6 milliárd árfolyamnyereségből, 4,6 milliárd az FHB-jegyzésből és 11,6 milliárd a nettó tőzsdei vásárlásokból származott.
A külföldi befektetők - szemben az előző negyedévvel - nettó eladók voltak. A kezükben lévő részvények aránya 72,6 százalékról 71,3 százalékra mérséklődött. (2000 tavaszán, a legendás it-hossz idején 80 százalék felett volt ez az arány.) A külföldiek nettó eladásai 22,6 milliárd forintra rúgtak, ám ezt ellensúlyozta tetemes (71 milliárdos) árfolyamnyereségük. (A negyedév sikerpapírja a Richter és az OTP volt.)
Az MNB-jelentés egyik meglepő eleme, hogy 2 milliárd forint erejéig az államháztartás is nettó vásárlóként jelent meg a tőkepiacon. Mivel a helyi önkormányzatok tulajdoni aránya nem változott, ez csak a központi költségvetésre vonatkozhat, ugyanakkor nem érkezet hír állami vételi megbízásokról.
Az állami kézben lévő részvények értéke az FHB-bevezetés révén további 15 milliárddal, a Mol- és Richter-pakett árfolyamnyeresége révén 23 milliárd forinttal gyarapodott. Az állam kezében lévő részvények értéke december végén 308 milliárd forint volt, ez azóta - a 75 milliárdos Mol-tranzakció miatt - negyedével csökkent. Így a külföldiek részaránya 2004 első negyedévében alighanem meghaladja majd a 73,5 százalékot.
A befektetési jegyek állománya 2003 utolsó negyedévében szinte drámai módon, 1069 milliárdról 894 milliárdra csökkent. Ezen belül a háztartások tulajdonában lévő jegyek nettó eszközértéke 137 milliárddal mérséklődött. A lakosság értékpapír-portfólója 2003 végén a 667 milliárdnyi befektetési jeggyel és a 166 milliárdnyi részvénnyel és 1020 milliárdnyi állampapírral együtt 1853 milliárd forintra tehető, amelyet legfeljebb néhány tíz milliárddal fejelhet meg az MNB által nem számba vet OTC-részvények és nyilvánosan kibocsátott vállalati kötvények magánbefektetőknél található része.
