Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csányi Sándor OTP-elnök látható elégedettséggel ismertette pénteki sajtótájékoztatóján a legnagyobb magyar bank újabb eredményrekordját. Az OTP-csoport konszolidált eredménye - adózás előtt - első ízben lépte túl a 100 milliárdos álomhatárt, a 103 milliárdos (illetve adózás után 83 milliárdos) eredmény 51 százalékkal haladja meg a 2002-est. A bankelnök ígérete szerint 2004-ben az adózás utáni konszolidált eredmény is túllépi a százmilliárdot.
Tavaly az év legnagyobb részében páratlanul kedvező környezetben növekedhetett az OTP-csoport.
A kedvezményes állami kamattámogatásnak köszönhetően az OTP Jelzálogbank megháromszorozta kihelyezéseit és 12-szeresére növelte nyereségét, de az anyabank 50 százalékos eredménynövekedése nemcsak ezzel, hanem sikeres hatékonyságjavító lépésekkel is magyarázható. A kiadások a bevételek 62,4 százalékára rúgnak, e téren a bank 5 százalékponttal javította pozícióját. A sajáttőke-arányos reálmegtérülés (amely az inflációt is figyelembe veszi) egy év alatt 21 százalékról 25,8 százalékra javult, az eszközarányos megtérülés pedig a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő 2,66 százalékot érte el.
A bank fejlődése a negyedik negyedévben sem torpant meg (rácáfolva azokra az elemzőkre, akik profit warningként értelmezték a pénzintézet januári közleményét). A DSK goodwill-amortizációja az utolsó negyedévben 1,8 milliárdos pluszkiadást okozott (amit persze a másik oldalon kompenzált a bolgár bank 2 milliárdos eredménye), ezenkívül több, jövőre tervezett projektet hozott előre a bank és céltartalékot képzett a 2004. évi létszámleépítésekre is. (Idén az első negyedévben 200, az év végéig további 500-600 emberrel csökkenti létszámát Magyarországon a csoport.) E tételek nélkül a bank 11,8 milliárdos utolsó negyedévi adó előtti eredménye akár 10 milliárddal is magasabb lehetett volna.
A befektetési célú állampapírkészlet átárazása (ami a hozamemelkedés miatt veszteséget jelentett) a nemzetközi mérlegben ugyan több mint 4,6 milliárd forinttal csökkentette az eredményt (a magyarban erre nem kellett sort keríteni), ám az általános kockázati céltartalék és az egyéb konszolidációs eltérések ezt kompenzálták. Összességében az IFRS szerinti konszolidált adó előtti eredmény (102 milliárd 657 millió forint) alig 434 millióval marad el a magyar eredménytől.
A leányvállalatok együttes (nem konszolidált) eredménye 25 milliárd forintra rúgott, szemben a 2002-es 10 milliárddal. Így a csoport adó előtti eredményének már negyedét a leányok adják. A két külföldi közül az OTP Banka Slovensko legnagyobb teljesítménye, hogy 3,5 milliárd forintos 2002-es veszteségét 230 millióra csökkentette, a DSK viszont stabil 2 milliárdot hozott. (Ez persze kevés lesz az idén már 8 milliárdra rúgó goodwill-amortizációhoz.)
Csányi Sándor bankelnök szokatlanul részletesen ismertette a bank idei terveit. Eszerint az OTP kamatbevételeit 16, nettó kamatmarzsát 15, nem kamat jellegű bevételeit 21 százalékkal szeretné növelni 2004-ben. A kiadások növekedése 12 százalék alatt marad, de ha nem számítjuk bele a goodwill-amortizációt, még az 5 százalékot sem éri el. Így a bank adózás előtti eredménye 25, a leányvállalatoké mintegy 20 százalékkal emelkedhet. Mivel a társasági adókulcs csökken, Spéder Zoltán alelnök szerint a banki adózott eredmény (amely 2003-ban 71,5 milliárd forint volt) akár 30 százalékkal is emelkedhet idén.
Egy kis számolgatással a konszolidált adózott eredményre így már mintegy 105 milliárd forint adódik, amiből csaknem 400 forint jut minden egyes a piacon levő részvényre. Csányi Sándor meg is ígérte a részvényeseknek a 60 forintra javasolt 2003-as osztalék után a száz forint feletti 2004-es osztalékot, hozzátéve: az árfolyam-emelkedéssel együtt az OTP-részvény még a mostani magas kamatszint mellett is jó alternatívája lehet a betéteknek.
A sajtótájékoztató az OTP akvizíciós terveit illetően is hozott újdonságot. Csányi elmondta, hogy az OTP a napokban megkezdi egy meg nem nevezett román kisbank átvilágítását, és ha az sikerrel jár, akár két hónapon belül megveheti a pénzintézetet. Az OTP letett arról, hogy az államtól vásároljon, a zöldmezős bankalapítás viszont idő- és engedélyigényes. Így a vétel tűnik ésszerűnek, annál is inkább, mert a kiválasztott, 12 fiókkal rendelkező, bukaresti központú magánbank jó menedzsmenttel bír. Egy kérdés nyomán Csányi kifejtette, az akvizíció lezárására akár az első félév vége előtt sor kerülhet.
A másik célország Szerbia, ám itt az utóbbi két évben nem sikerült előrelépni a bankprivatizációban. Horvátországban is kinézett magának egy bankot az OTP, már át is világította, viszont a vevő és az eladó értékelése annyira távol esik egymástól, hogy itt viszonylag kicsi az esélye a sikeres üzletnek.
Az utóbbi hetekben felmerült orosz bankvásárlásról Csányi annyit mondott, hogy maga is meglepődött az újsághíreken. A távolabbi jövőben ugyanakkor nem zárt ki egy efféle lépést. Albániában - ahol az akvizíció meghiúsulása Csányi értékélése szerint nem kudarc, hanem a prudens döntés következménye volt - még folynak a tárgyalások a kormányzattal, az OTP még nem fordult bírósághoz az őt ért kár tárgyában. A bankelnök a kártérítési igényt firtató kérdésre csak annyit válaszolt: mi akár egy mosollyal is beérnénk.
