Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az árampiac 2003. eleji részleges liberalizációja ellenére jó évet zártak tavaly az áramszolgáltatók. Összesített árbevételük 546 milliárd forintról 600 milliárdra, adózás előtti eredményük 31,4 milliárdról 36,4 milliárdra nőtt. Ebben a februári és az augusztusi tarifaemeléseknek volt nagy szerepe, amelyek az értékesítési oldalon 10 és 9 százalékkal növelték az árakat. Ugyanakkor a zömmel nagyfogyasztókat kiszolgáló Émászt érzékenyen érintette több nagy ügyfelének elpártolása, például a BorsodChem és a TVK is már közvetlenül szerzi be áramszükségletét. Valamennyi cég tudta csökkenteni hálózati veszteségét, legnagyobb mértékben (11,8 százalékról 10,3 százalékra) az Elmű.
A fővárost és környékét ellátó szolgáltató más szempontból is élen jár. Árbevétele a szektor összbevételének már több mint 30 százalékát adja, növekedési üteme évek óta jelentősen meghaladja az átlagot. Míg a kilencvenes évek végén még az Édász volt a befektetői szempontból legvonzóbb árampapír, e szerepet az utóbbi két évben az Elmű vette át. Az Elmű részvényenkénti adózott eredménye kis híján elérte a kétezer forintot (1960 forint), és csak azért nem sikerült átlépnie a bűvös határt, mert egy 350 milliós adóbírságnak köszönhetően effektív adókulcsa váratlanul 21,5 százalékra ugrott. (A többi áramszolgáltató is bőven 18 százalék felett fizet.)
A hat áramszolgáltató eredménystruktúrája meglehetősen eltér egymástól, ám az közös, hogy az Édász kivételével mindegyik több kamatot fizet, mint amennyit kap. Elszámolási sajátosságok miatt a hálózati hozzájárulást néhányan rendkívüli eredményként mutatják ki, ez az Édásznál milliárdos tétel.
A cégek közül vitathatatlanul az észak-magyarországi Émász van a legrosszabb helyzetben, nem véletlenül kerül ötezer forintba a tőzsdén. A legkisebb osztalékra is az Émász részvényesei számíthatnak, itt akár az is előfordulhat, hogy a fő tulajdonos RWE (amely az Émász mellett az Elműben és a Mátrai Erőműben is a magas osztalékfizetést szokta pártolni) az osztalék ellen dönt. A többi cégnél azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehető a 90-98 százalék közötti kifizetési hányad. A Démász esetében az osztalék - a NAPI Gazdaság információi szerint - a részvényenkénti eredménynél magasabb is lesz (1200 forint), aminek az az oka, hogy a Démász az egyedüli áramszolgáltató, amely nem a magyar, hanem a nemzetközi számvitel szerinti adatait teszi közzé. Az osztalékfizetés alapjául szolgáló magyar eredménye viszont 8,38 százalékkal magasabb a tavalyinál, így a tavalyi 1111 forint helyett reális az 1200 forint.
A többi cég osztalékát csak becsülni tudjuk. Az Elműnél igen valószínű az 1900 forintos kifizetés, így - figyelembe véve a 14 800 forintos tőzsdei árfolyamot - e részvénynek a legmagasabb (12,8 százalékos) a pillanatnyi osztalékhozama. Nem sokkal marad el ettől a 11,1 százalékos hozammal kecsegtető Dédász sem. Mindkét papírnak „szépséghibája” a korlátozott likviditás, ami jórészt arra vezethető vissza, hogy akik „bespájzoltak” az árampapírokból (jórészt alapkezelők), hosszú távon akarják kihasználni a csökkenő kamatszint és a lassan, de biztosan növekvő osztalék előnyeit.
