BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Váratlanul nagy lett a Rába buktája

Alaposan meglepte a piacot a Rába Rt., történetének legrosszabb első háromnegyed évét megfejelte egy hasonló negyedikkel. Ezt elsősorban a nagy megrendelések okozta termelési problémákkal és az elbocsátások költségeivel magyarázták. Idénre már nyereséget remélnek.

2004. február 11. szerda, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az első három negyedév rekordvesztesége után az utolsóra is tartogatott meglepetést a Rába, amely a vártnál több mint 2 milliárd forinttal magasabb veszteséget szenvedett el tavaly. A szeptember végén még „csak” 4,57 milliárd forintos mínuszt mutató cég ehhez az utolsó három hónapban újabb 2,7 milliárdot tett hozzá, s így összesen 7,2 milliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet. A negatív meglepetés nagyságát érzékelteti, hogy az elemzők átlagosan pár száz milliós negatívumot vártak az utolsó negyedévre (amint a társaság maga is).
A mindenki fantáziáját felülmúló veszteséget alapvetően a Futómű Kft. problémáival magyarázta a menedzsment a tegnapi sajtótájékoztatóján. Amint Pintér István vezérigazgató elmondta, a veszteség oka - a régen ismert dollárgyengélkedésen kívül - egyértelműen a futóműüzletág. Bár a Futómű Kft. utolsó negyedéves árbevétele meghaladta az előirányzott 25 millió dollárt, és 28 millió dollár lett, a magasabb bevételi szint most a veszteséget növelte. Egyrészt bizonyos termékek fedezeti szintje - elsősorban a kisebb sorozatoké - az alacsony dollárár és a szérianagyság miatt a nulla alá csökkent. Másrészt az új szériák esetében szokásos magas selejtmennyiség és nem várt gépleállás is növelte a terheket, ehhez jöttek még az ezzel kapcsolatos extra bérköltségek.
A mínusz okaira adott magyarázatban szerepeltek a Rába „méretre szabásához” kapcsolódó egyszeri tételek. Igaz, az ilyen költségcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri tételekre az edzett elemzők már meg sem rezdülnek, hiszen az elmúlt években oly sok váratlanul felmerült költségelemet takart ez a hangzatos megnevezés.
A negatív eredményhez ezúttal a pénzügyi tételek is jelentősen hozzájárultak. A nyitott fedezeti ügyletek év végi értékelése 2,5 milliárd forinttal, a jelentős nagyságú hitelek után fizetett kamatterhek valamivel több mint 500 millió forinttal hizlalták a rekordveszteséget. (A 2002 végén már átértékelt, azonban 2003-ban lezárt ügyletek 1,2 milliárdos profitot hoztak.)
A menedzsment a veszteségek ellenére optimizmusról tett tanúságot (legyen az kincstári vagy meglapozott). Véleménye szerint az amerikai nehézteherautó-piac a múlt év utolsó hónapjában már az élénkülés jeleit mutatta.
Ugyanakkor a nagyobb vevőkkel az árak újratárgyalását sem zárták ki, s akár piacvesztést is eltűrnének annak érdekében, hogy ne essenek újra a veszteséges termelés csapdájába. Az üzletágban kb. 20 százalékos forgalombővüléssel számolnak, ezen belül az európai piacok bővülése lesz az intenzívebb.
Az alkatrészeknél a buszülések eladásainak felfutásától, a Terexszel, a Densóval és a Deutzcal kötött szerződéstől várják a jó teljesítményt, az üzletágtól 26 százalékos árbevétel-bővülést szeretnének az idén. Persze a növekedés gerincét a honvédségi tender felfutásával párhuzamosan növekvő speciálisjármű-üzletág adná, idén 7,2, jövőre már 12,1 milliárd forintos árbevételével.
Csoportszinten a megtakarítások és a végre növekvőnek remélt forgalom mellett 2004-re már enyhén pozitív eredményt vár a győri cég menedzsmentje. A 41-42 milliárd forintnyira becsült idei árbevétel mellett ugyan az üzemi eredmény várhatóan még veszteséget mutat, a rendkívüli bevételek ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a csoport hitelállománya a felfutó értékesítés mellett ne hízzon tovább.
A gigantikus tavalyi veszteségről szóló beszámoló nem rengette meg igazán a cég részvényének kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén, bár a nap elején 820 forintig zuhant, délután újra 850 forint közelében tanyázott az árfolyam. Azt ugyanakkor, hogy mely befektetők bíznak a cég felvázolt jövőjében, jól mutatja, hogy az egy évvel korábbi 17,6 százalékról 23,6-ra nőtt a belföldi magánszemély tulajdonosok aránya. Az általuk megvett 700 ezer papír eladói felerészben külföldi és belföldi intézmények voltak.

Lovas-Romváry András
Lovas-Romváry András

Ez is érdekelhet