Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év a mind kockázatkerülőbb befektetői magatartás miatt a garantált alapok éve lehet. Több alapkezelő is szívesebben indítana ilyet nyílt végű formában, de úgy tűnik, ennek jogszabályi korlátai vannak, ezért javasolják a törvény módosítását - mondta el lapunknak Holtzer Péter, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) új elnöke.
A nyílt végű befektetési alapok legfontosabb jellemzője, hogy jegyeik bármikor megvehetők és visszaválthatók az egy jegyre jutó nettó eszközértéken (és nem az, hogy futamidejük határozatlan).
A garantált alapok, amelyeknél az eredeti tőke és az esetleges hozam kifizetésére valamely pénzintézet garanciát vállalt, jelenleg zárt végűként működnek, ahol a lejárat előtti likviditást a tőzsdei bevezetés biztosítja. Ez viszont veszteséget okozhat tulajdonosaiknak. A nyílt végű, tőkegarantált alapokat például az OTP Alapkezelő nyílt végű, mégis határozott futamidejű formában képzelte volna el. A törvénymódosítást az is indokolná, hogy külföldön léteznek ilyen konstrukciók, és az EU-csatlakozás után ezek egy része is akadálytalanul jöhet Magyarországra. A hazai alapkezelők ezzel versenyhátrányba kerülhetnek.
A Bamosz több más jogszabály-módosítást is indokoltnak tartana, részben szintén a külföldi termékekkel való versenyképesség érdekében. Határainkon túl például - a kötvénypiachoz hasonlóan - a befektetési alapoknál is léteznek kibocsátási programok, amelyek során az újabb és újabb alapok a fő keretek között egyszerűsített eljárással hozhatók létre. (Ez a zárt végű garantált alapok ismétlődő kibocsátásaihoz is nagy segítség lenne.) Szintén hiányzik nálunk, hogy egy befektetési alap különböző sorozatú (például A, B, C) befektetési jegyeket bocsáthasson ki és azokhoz különböző forgalmi jutalékokat lehessen kapcsolni. Ezzel egyszerűbbé válna a különböző befektetői csoportok (magánbefektetők, intézmények) megkülönböztetése, amit ma csak trükkökkel érnek el (például sávos, összeghatárokhoz kötött jutalékokkal).
Az alapkezelők egyik nagy bánata, hogy egy törvényalkotási következetlenség miatt a biztosítói vagyonok kezelése után duplán kell felügyeleti díjat fizetni. (Egyszer a biztosítónál, egyszer az alapkezelőnél, ami más vagyonkezelési területen nem fordul elő.) Emiatt hiába kaptak az alapkezelők univerzális vagyonkezelői jogosítványokat, a biztosítói vagyonoknak csak kis része kötött ki náluk.
Az alapkezelők legfontosabb problémája azonban változatlanul az, hogy - miután az eddigi tőkeszámla-rendszer megszűnik - a biztosításokkal és a nyugdíjpénztárakkal ellentétben az alapok után nem jár adókedvezmény. Ez, azonkívül, hogy rontja a versenysemlegességet, különösen rosszul jön ma, amikor az alapokból kiáramlik a tőke, a hosszú távú megtakarítások visszaesnek, az állampapírokat - amelyek egyik fő vásárlói az alapok - nehezebb eladni.
A Bamosz átalakulóban van, a múlt héten új elnökséget választott. Holtzer Péter (OTP) és Nagy Zoltán (Europool) ezután is tagok maradnak, új tagok Fundelits István (Aegon), Miszori István (K&H) és Schuszter Péter (Generali). A leköszönt tagok jórészt a szervezet újjászerveződő, növekvő szerepű szakmai bizottságaiban dolgoznak tovább.
