Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a tőkepiaci törvény 2002 eleji változása óta lehetőség lenne rá, a nyilvánosság számára először indul olyan befektetési alap, amelynek egyetlen célja a 13 részvényből álló BUX-kosár minél jobb leképezése. Az ING Indexkövető Részvény Alap legfeljebb 5 százaléknyi állampapírt tarthat majd, a tőke többi részét az indexnek megfelelően részvényekből állítja össze. A BUX arányaitól való maximális eltérés elvileg 5 százalékpont lehet – ezt a szabályt a törvény is kimondja –, de a valóságban ennél valószínűleg jóval kisebb lesz a differencia.
Az OTP súlya ugyan a BUX-ban 25-30 százalék, és a másik három nagy cégé (Mol, Matáv, Richter) is 20 százalék körüli, az indexkövető alapok előtt ez sem akadály. A tőkepiaci törvény ugyanis az indexalapok esetében a legtöbb befektetési szabály alól kivételt tesz, így nem érvényes az sem, hogy a likvidebb tőzsdei részvényeket csak 15, a többit pedig 10 százalékban lehet vásárolni. Sőt, még az a szabály sem érvényes, hogy egy-egy részvénytársaságban csak 10 százalékos részesedést szerezhet az alap, persze ahhoz igen nagyra kéne nőnie, hogy ennek jelentősége legyen. Ha azonban néhány milliárdosra megnő, néhány közepes papír piacán (pl. Synergon, Antenna) érezhető keresletet támaszthat.
Az alap egyébként a jól bevált sémákat követve 1 forintos befektetési jegyekből áll össze, legalább 50 ezer forintért kell majd belőle vásárolni, de a forgalmazó és letétkezelő ING Bank új ügyfeleitől minimum 500 ezer forintos befektetést vár az egész ING-alapcsalád szintjén. Az eddig kéttagú, egy nemzetközi részvényalapból és egy pénzpiaci alapból álló család most négytagúvá bővül. A BUX-követő alap mellett egy kötvényalapot is indít a csoport, amelynek referenciaindexe a MAX Composite állampapírindex. Ebben a konstrukcióban legalább 80 százalékban állampapírok kell szerepeljenek majd, az átlagos hátralévő futamidő legfeljebb 1,5 százalékkal térhet el a MAX Composite-étól. Legfeljebb a tőke 7,5 százaléka EU-tagországok euróban kibocsátott kötvényeiben is lehet.
A BUX-alap rövid távú spekulációkra mindenesetre nem lesz alkalmas. Az eladási jutalék ugyanis mindkét alapnál fix 500 forint, a visszaváltási pedig egy éven belül 3 százalékos. Az egy és két év közötti időszakban 2, két évtől három évig 1, három éven túl nulla százalék a befektetők által fizetendő díj (intézmények kedvezményt kaphatnak). Az alapkezelő ezenkívül mindkét alapnál évi 1,75 százalékos díjat számol fel az alap felé. A forgalmazásban mint ügynök az ING Biztosító Rt. is részt vesz.
Indexkövető alap eddig is előfordult a piacon, így például az IEB-nél volt egy kötvényindex- és egy részvényindexalap. Az első a MAX indexet, a második a befektetési alapok portfóliószabályai alapján összeállított RAX részvényindexet követte, ám nem bizonyultak eléggé népszerűnek, ezért mindkettőt megszüntették. A CS Asset Management kezel most egy Futura Indexkövető Alapot, ez azonban zártkörű. Tőkéje a napokban 409 millió forint volt.
