Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kamatszint emelkedése a magyar tőzsde osztalékos szektorában is éreztette hatását, az áramszolgáltatók árfolyama december elején 500-1500 forinttal is esett. Azóta viszont korrigált a kurzus, de ez inkább az osztalék közeledtének, illetve a legtöbb áramszolgáltató tetemes eredményjavulásának köszönhető.
A befektetési alapok kezelői - és kisebb részben a folyamatos jövedelemáramlást kedvelő magánbefektetők - az utóbbi évek során megtanulták, melyek azok a részvények, amelyeket az osztalékukért szeretnek. E körbe - mint világszerte mindenütt - nálunk is az áramszolgáltatók tartoznak (ha nem is mindig mindegyik), emellett négy további cég, amelyik - eltérő okból - rendre magas osztalékkal örvendezteti meg tulajdonosait. E papírok árfolyama a BUX indextől szinte függetlenül mozog, így a BÉT részvényszekciójából szokatlan stabilitásukkal tűnnek ki.
Az áramszolgáltatók tavaly a 2002-esnél lényegesen jobb évet zártak, összességében legalább 30 százalékkal magasabb profitot értek el.
Félévkor a Dédász az előző évi eredmény 2,3-szeresét, az Elmű másfélszeresét hozta, de az Édász és a Titász is 25-30 százalékkal növelte profitját. (A Démász háromnegyed éves számai viszont már csak 7,7 százalékos többletet tartalmaznak.)
Az áramszolgáltatók mindegyike - a kakukktojás Émász kivételével - várhatóan az idén is növeli osztalékát. (A fő tulajdonosok évek óta 90 százalék feletti kifizetési rátát tartanak fenn e cégek esetében.) A legmagasabb osztalékhozam a Dédásznál várható (12,8 százalék), ez azonban csalóka, mert a papír annyira illikvid, hogy ha valaki komolyabb tételt akarna belőle beszerezni, jócskán fel kellene nyomnia az árfolyamot. Valós likviditásról e körben csak a Démász esetében lehet beszélni, itt a többihez képest magasabb is az árfolyam, így az osztalékhozama alig haladja meg a tíz százalékot. Az Émász-árfolyam stagnálása, illetve az elmúlt egy évben tapasztalt esése összefügg azzal, hogy valószínűleg veszteséges lesz a cég, így a tulajdonosok nem remélhetnek osztalékot.
Az árampapírokon kívül a legrégibb nagy osztalékfizető a Zwack, amely - talán máshonnan jövedelemre nem számító nagytulajdonosa miatt - nyeresége 60-75 százalékát szokta kifizetni. Ha a társaság most is tartja magát az utóbbi négy év kőbe vésett 750 forintjához - ami persze egyre nagyobb áldozatokat, fokozatos eladósodást jelent -, akkor a papír osztalékhozama meghaladhatja a 10 százalékot. A Pannon-Váltó ennél lényegesen magasabb hozama azzal magyarázható, hogy a korábbi években megszokott 60 forintos szint tartásának itt a legkisebb a valószínűsége.
A Globus az utóbbi egy év dinamikus áremelkedése miatt drágult annyira, hogy a tavaly ilyenkor még csak szép álomnak tűnő százforintos részvényenkénti osztalék még 10 százalékos hozamra sem elég. A tőzsde egyetlen fix osztalékot ígérő papírja a Forrás osztalékelsőbbségi részvénye. Esetében az 50 forintos garantált osztalékhoz képest szokatlanul magas az aktuális kurzus.
