Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igen jól indult, mégis szomorúan végződött 2003 a hazai befektetésialap-piac számára. A nyílt végű, nyilvános, forintban denominált alapok tőkéje a 2002 végi 917 milliárd forintról június közepére 1140 milliárd forint közelébe emelkedett, majd az év végéig 863 milliárd forintig csúszott vissza. (Adataink kissé eltérnek a BAMOSZ-étól, amely zárt végű és zárt körű alapokat is számba vesz.) Az ok: a legbiztonságosabb befektetésnek számító, ám lejárat előtt mégiscsak a piac által szabadon árazott állampapírok értékvesztése, először június-júliusban, majd november-decemberben. Különösen december elején, amikor az ominózus jegybanki kamatemelés után két hét alatt 75 milliárd forint távozott. A csökkenés azóta lassult, de változatlanul tart, naponta legalább 2-3 milliárd forint távozik.
A csökkenő állampapírárak nyomán átértékelt, egyre alacsonyabb nettó eszközértékeket (árfolyamokat) látva és az emelkedő kamatok elszívó hatása miatt a befektetők jelentős része elpártolt az alapoktól. Talán jórészt éppen azok, akik az év első felében még az alacsony banki kamatok és az alapok akkori vonzó (múltbeli) hozamai miatt ide fektették be pénzüket. Akik így tettek, drágán vettek és olcsón adtak el, és valószínűleg nem egyhamar nyúlnak ehhez a befektetési formához.
Az átlagos kötvényalap tavaly szinte egyáltalán nem ért el eredményt, az ilyen konstrukciók hozamainak egyszerű számtani átlaga mindössze 0,4 százalék volt.
Eléggé nagy közöttük a szórás is, mínusz öt és plusz hat százalék között. (Lásd táblázatunkat a 16. oldalon.) A nagyon rövid átlagos futamidejű befektetésekre specializálódott pénzpiaci alapokat sokkal kevésbé érintette mindez, ami nem csoda, hiszen körükben még a bankbetétek és egyéb betétszerű konstrukciók is eléggé elterjedtnek számítanak. Hat százalékhoz közelítő átlaghozamuk az év első felében még igen jónak számított volna, most már kevésbé tűnik attraktívnak, de a második félév adatai már inkább 7-8 százalékról árulkodnak.
A hazai részvényalapok hozama nyolc és huszonhét százalék között igen nagy szóródást mutat, mindenesetre 14 százalék körüli átlaghozamuk jó a kamatokhoz képest, de kevésbé jó a húsz százalékkal emelkedő BUX-hoz viszonyítva. (Két alap azonban a tőzsdeindexet is felül tudta múlni.) Hasonlóan teljesítettek a nemzetközi részvényalapok is, amelyeket még a forint értékvesztése is felértékelt.
Akár pozitív fejlemény is lehetne a tőkepiac számára, hogy a részvényalapok tőkéje tavaly nőtt, ez azonban inkább csak látszat. A növekedés szinte kizárólag a részvényárak emelkedésének következménye, valójában a hazai részvényalapokba mindössze 112 millió forintnyi friss pénz érkezett, sőt a nemzetközi porondon aktív társaikból több mint 800 millió forintot ki is vontak a befektetők. A tavalyi év nyertesei egyrészt az ingatlanalapok, amelyek vagyona 3-4-szeresére ment fel, és ma is, nagyon lassan ugyan, de tovább növekszik. Jó évük volt az euróban és dollárban denominált kötvényalapoknak is (OTP, CA), amelyeknél a tőke bő kétszeresére nőtt. (Az utóbbi kategória három alapjában azonban az év végén így is csak mintegy 7,6 milliárd forint volt.)
A befektetőket nyilván elsősorban vonzó hozamokkal lehetne visszacsalogatni, ami azonban - ahogy a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) is írja havi jelentésében - most kevéssé múlik az alapkezelőkön, sokkal inkább az állampapír-piaci folyamatokon. Az egyik kitörési lehetőség az alapkezelők számára a garantált alapok létrehozása lehet, amelyek minimális hozamot vagy legalább a tőke visszafizetését biztosítják, és ezenfelül esetleg hozamprémiummal kecsegtetnek. (Ilyet eddig a K&H-csoport és a HVB-csoport indított, a következő jegyzés az előbbinél január végétől lesz.) Hátrányuk viszont a hosszú, három év körüli futamidő és a rossz likviditás: lejárat előtt a tőzsdén, bizonytalan árakon értékesíthetők.
A BAMOSZ adatai szerint a nyugdíjpénztárakat, egyéb (pl. biztosítói, vállalati) portfóliókat egyelőre nem érintették túl kedvezőtlenül az események, ezek a vagyonok még decemberben is nőttek pár százalékkal.
