Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly duplikáltan 169 milliárd forintot tett ki, az idén csak az első 11 hónapban már 295 milliárd forintra rúgott a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek összesített tőzsdei forgalma. Ebben igen nagy szerepe lehetett az FHB-nek - az idei forgalom csaknem felét e bank papírjai adták -, amely az állam és az OTP után a harmadik legnagyobb kötvénykibocsátó. (Az OTP papírjainak zöme azonban vagy zárt körű, vagy nyilvános, de a bankcsoport maga jegyezte le.) A vállalati kötvények és a jelzáloglevelek tulajdonosai - feltehetően a tőzsde kezdeményezésére - a napokban sorra jelentik be, hogy értékpapírjaikra mely brókercégek, milyen hozammarzzsal, mekkora mennyiségre vállaltak árjegyzést. Sok cégcsoportnál csak egy-egy árjegyző van, így a Raiffeisen-kötvényeknél a Raiffeisen Értékpapír, a HVB-nél a CA-IB Értékpapír Rt. (illetve beolvadása után feltehetően anyabankja). Másutt, mint a Diákhitel Központ papírjánál, hét árjegyző is működik.
Az FHB tegnap tette közzé tizenkilenc nyilvános értékpapírjának árjegyzőit. A brókerlistán hét név szerepel [CIB, MKB, RSI (Raiffeisen), Concorde, Aegon, Erste, Dresdner], közülük minden jelzáloglevélnél legalább ötöt felsoroltak. A tizenkilencedik papír a pénzintézet saját részvénye, erre nincs hivatalos árjegyzés.
A népes árjegyzői gárda ellenére a jelzáloglevelek árjegyzése körülbelül december eleje, az emlékezetes forintgyengülés és jegybanki kamatemelés óta majdnem teljesen szünetel, bár a helyzet valamelyest javul. Pár hete jó, ha két-három papírra volt ajánlat naponta és született egy-egy üzlet, hétfőn viszont kilencre, a sorozatok felére. Ugyanakkor, ha belenézett valaki az ajánlatokat is tartalmazó elektronikus rendszerek valamelyikébe, inkább csak eladási ajánlatokat látott, vételit szinte egyáltalán nem. (Kedden már csak három papírra volt ajánlat és forgalom, de ezt esetleg betudhatjuk az ünnep előestéjének.) Nem hivatalos információink szerint az FHB jelentős erőfeszítéseket tett az árjegyzés fenntartására, a dolog inkább a forgalmazókon, illetve általában az intézményi befektetők tartózkodásán és visszafogott vételi kedvén múlik.
A HVB Jelzálogbank tőzsdén levő öt jelzáloglevél-sorozata közül múlt hétfőn egynél sem volt jele sem vételi, sem eladási ajánlatnak, kedden viszont már mindegyikre volt vételi ár és kötés. Az OTP öt jelzáloglevélre kötött árjegyzési szerződést, ezekből a múlt héten négyre voltak ajánlatok, méghozzá mindkét oldalon. Az MKB és a Diákhitelközpont egy-egy tőzsdén levő papírjára szintén kétoldalú árakat lehetett látni, a Raiffeisen Bank két kötvényére csak az egyik napon. A CIB két változó kamatozású kötvénye pedig unikum abból a szempontból, hogy kizárólag vételi ajánlat volt rá, igaz, nem túl gavallér, 97 százalékos árfolyamon. Ezen egyébként üzletek is születtek. Nyilván a magasabb hozamok, a pénzhiány érzékenyen érintik az esetleges eladókat, de jót tesznek a vevőknek. Kár, hogy egyelőre csak igen szűk réteg foglalkozik kötvénypiaci spekulációkkal, különben sokat javulna a tőzsdei likviditás is.
