Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP érvénytelennek tartja az Albán Takarékpénztár eladását az osztrák Raiffeisen Zentralbanknak, mivel a pályázat elbírálása szerinte jogszerűtlen volt - jelentette a Bloomberg hírügynökség. Mint az akvizíciót irányító Wolf László vezérigazgató-helyettes egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta, az OTP több millió dollár kártérítést követel az albán kormánytól a tranzakció során felmerült költségei miatt, s pert helyezett kilátásba, amelyet egy később megnevezendő bíróság előtt indítanak.
A múlt szerdai határidőre az OTP 119 millió dolláros vételárat kínált Albánia legnagyobb kereskedelmi bankjáért, míg a Raiffeisen 95 millió dollárt plusz egy 31 millió dollárra taksált macedóniai érdekeltségének apportját ajánlotta. Eközben a kiírásban csak készpénz szerepelt lehetséges ellenértékként (NAPI Gazdaság, 2003. december 19-20., 11. oldal). Az OTP kifogásolta, hogy az albán kormány nem vállal a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő s az új tulajdonos számára kellő védettséget biztosító garanciákat a korábban keletkezett esetleges veszteségekre. Mint Wolf példaként említette, egy mosógép vásárlásakor is garanciát vállal az eladó az esetleges rejtett hibákra.
Az OTP nem fogadhatta el az ennek megfelelő szerződéstervezetet, mivel ez ellentétes lett volna a bank prudens befektetési politikájával - tette hozzá. Az albán kormány elutasította az OTP kifogásait és az általa kért garanciákat, és kérte a Raiffeisent, hogy teljes egészében készpénzben tegye meg ajánlatát. Az osztrák bank elfogadta az albánok által javasolt szerződéstervezetet és megadja a megemelt árat, így végül övé lehet az Albán Takarékpénztár. Az OTP részvényesei láthatóan nem érezték kudarcnak, hogy a bank az adott feltételekkel nem vállalta az albán akvizíciót, a részvények árfolyama az elmúlt két kereskedési napon másfél százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a legnagyobb magyar bank továbbra is elkötelezett a regionális terjeszkedés iránt, s különösen Románia, Horvátország és Szerbia bankszektora érdekli. Mint Wolf László elmondta, Romániában és Horvátországban kisebb, magánkézben lévő bankok jöhetnek szóba, míg Szerbiában jövőre három állami bank eladása várható.
