Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Korai még a tőzsdei jelenléttel kapcsolatos tervekről beszélni a Zalakerámiával kapcsolatban, egyelőre a 84 százalékos részvénycsomag megszerzésére koncentrálunk - mondta Márton András, a Lasselsberger Hungária Kft. gazdasági igazgatója a NAPI Gazdaságnak. A Zalakerámia csütörtöki közgyűlésén frissen beválasztott igazgatósági tag elmondása szerint nem várható, hogy bármely üzletág leépítését komolyan fontolgatni kezdenék a társaságnál - annak megvétele után -, mivel a Lasselsberger-csoport stratégiája inkább a megszerzett tevékenységek hosszú távú fejlesztése. Az új tulajdonos szakmai befektetőként jelent meg a Zalakerámiában, s ennek megfelelően is szándékozik viselkedni.
Az ausztriai központú, Németországban, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban is érdekeltségekkel rendelkező csoport Magyarországon jelenleg két céggel képviselteti magát. A Lasselsberger Hungária Kft. kavics- és homokbányákat és kilenc betongyárat üzemeltet, ez évi forgalma már meghaladta a 11 milliárd forintot. A Knauffal közösen tulajdonolt LB Knauf Kft. (vakolóanyagok, falazóhabarcs- és csemperagasztó-gyártás a profilja) 9 milliárd forint feletti árbevételt produkálhat az idén. A Zalakerámia burkolólap-kapacitása nagyjából 10 millió négyzetmétert tesz ki évente, így a magyar tőzsdei cég megszerzése a Lasselsberger számára is érzékelhető növekedést jelenthet. A csoport burkolólap-kapacitása ugyanis a cseh Keramika-csoportnak köszönhetően (ebben van a Zalakerámia orra elől elhalászott Keramika Horni Briza is) jelenleg 35 millió négyzetméterre rúg.
A 28,24 százalékos mostani részesedésével a Zalakerámia második legnagyobb részvényesévé avanzsált Lasselsberger elvileg április végéig vásárolja meg a cég maradék 56,28 százalékát az Általános Értékforgalmi Banktól (NAPI Gazdaság, 2003. november 3., 7. és 8. oldal). Ekkor frissen megalapítandó leányvállalata nyilvános vételi ajánlatot is tesz majd a csempegyár részvényeire. Ennek egyik feltétele, hogy a 180 napos tőzsdei ár ne haladja meg az előzetes megállapodásban szereplő 2350 forintot, amelyen az ajánlatot megtenni szándékoznak.
Ez még mindig több mint 150 forinttal elmarad a Zalakerámia egy részvényre jutó sajáttőke-értékétől, így vélhetően tavasszal ismét beindulhat majd a spekuláció, vajon lesz-e az ajánlat során kiszorítás, s lesz-e olyan kisebbségi részvényes, akit az ajánlat árfolyamánál drágábban szorítanak majd ki. A Zalakerámia egy részvényre jutó saját tőkéje addigra akár nőhet is, Albrecht Lórántné pénzügyi vezérigazgató-helyettes elmondása szerint ugyanis a zalai központú cégcsoport várhatóan jó évet zár; csoportszinten és anyavállalati szinten egyaránt nyereséget termelt az idén. Igaz, április végéig az ajánlattevőnek is bőven van ideje a megfelelő konstrukción gondolkodni arról, hogyan úszhatná meg a közkézen maradó papírok ajánlati szintnél drágább megvásárlását.
