Kedden is határozottan a konszolidálódás jellemezte a hazai pénzpiacokat, a forint számottevően erősödött és az állampapírhozamok többsége is csökkent. Délelőtt a Mol-kibocsátás elhalasztása okozott ugyan némi pesszimizmust a piacon, de ez nem bizonyult tartósnak. Az euró ekkor 269 forint közelébe drágult, ez a szint volt a legmagasabb a nap során. Később végig a hétfőn jellemző szinteknél erősebb volt a forint. Délután a sávközéptől 5,56 százalékra állt, ez mintegy 40 bázispontos erősödés. Az euró ekkor 266,50-266,80 forintot ért, ami újabb közel egy forinttal alacsonyabb árfolyam. A dollár tovább süllyedt, ezúttal mintegy másfél forinttal, 218 forint közelébe.
A másodlagos állampapírpiacon a legrövidebb, három hónapos futamidőnél 16 bázispontos hozamemelkedés következett be, a hat hónapos hozam szinten maradt. Tegnap a három hónapos kincstárjegyekre rendeztek aukciót, amely a múlt hetivel ellentétben sikerrel zárult ugyan, de azért nem tolongtak nagyon a vevők. A 30 milliárd forintnyi papírra 32 milliárdnyi ajánlat érkezett, az ÁKK végül 24 milliárdra csökkentette az eladott mennyiséget, az átlaghozam 12,02 százalék lett.
A hosszabb lejáratú állampapírok hozamai viszont egyöntetűen csökkentek, az egyéves futamidőé kiemelkedően, 45 bázisponttal, a többéves referenciahozamok pedig 10-20 bázisponttal mentek lejjebb. Minimális megingásokkal lényegében a válsághangulat múlt hét keddi tetőzése óta tart a hozamcsökkenés, az akkori csúcsokról a hozamok 1-3 százalékponttal is estek, és már a rövid oldalon is sokkal alacsonyabbak az irányadó kéthetes jegybanki kamatnál. Nem csoda, hogy a kéthetes jegybanki betétbe hetek óta először számottevő pénzt helyeztek el a bankok, 136 milliárd forintot, miközben csak 21,5 milliárd jár le.
