A korábban előirányzott kétmilliárd euróval szemben a PM és az ÁKK által a napokban módosított jövő évi finanszírozási terv szerint hárommilliárd forintért bocsát ki az ország kötvényt külföldön – hangzott el az ÁKK Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján. Szarvas Ferenc vezérigazgató ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi hetek hazai pénzpiaci viharai közepette a külföldi másodlagos piacokon nem emelkedett a magyar devizakötvények hozamfelára. A mostani kisebbfajta pénzügyi válság tehát nem hazánk megítélésének szólt, inkább csak a forintpiac sajátossága volt.
A devizaadósságok szerepének növelésétől jövőre a hazai állampapírpiac kiegyensúlyozott, kiszámítható működését várják. A hárommilliárd euróból várhatóan egymilliárdnyit már januárban piacra dobnak, további egymilliárdot még valamikor az év első felében, a harmadik részletet pedig a harmadik negyedévre tervezik. (Nemrég jelentették be azt is, hogy 500 millió eurós hitelkeret-megállapodást hoztak tető alá külföldi bankokkal.)
Az úgynevezett nettó forintpiaci értékesítés – lényegében a lejáró, visszafizetendő állampapírok és hitelek mennyisége felett kibocsátandó állampapírtöbblet – részben egyébként is csökkenne 2003-hoz képest, a külföldi kibocsátások növekedése miatt azonban ez a hatás még erősebb. Az idei kiugró, 1348 milliárdos értékről mintegy 70 százalékkal, 420 milliárd forintra csökken az összege. Ezt alapvetően államkötvényekkel tervezik finanszírozni, a diszkontkincstárjegyek szerepe a rövid távú adósságkezelés és a lejáró adósságok megújítása lesz. A kötvények szerepének további növelésével, a hároméves sorozatok visszaszorításával az állampapírok átlagos futamidejét a jelenlegi 2,9 év körüli értékről mintegy 3,14-re növelnék.
Jelentős változtatásokat tervez az ÁKK a rövidebb távú likviditáskezelésben a költségvetés tartalékát jelentő úgynevezett KESZ (kincstári egységes számla) nagymértékű ingadozásainak csökkentése érdekében. A lépésektől kiszámíthatóbb piacot, olcsóbb finanszírozást várnak. Tavaly e számla egyenlege például 50 és 568 milliárd forint között ingadozott. A KESZ „simítását” célzó tervek számolnak azzal, hogy – sok év óta először – ismét bocsátanának ki három hónapnál rövidebb diszkontkincstárjegyeket, csupán eseti jelleggel – de akkor a hét meghatározott napján –, várhatóan 1–2 hónap közötti futamidővel. Lehetőség szerint ezt a likviditási kincstárjegynek nevezett papírt is meglévő sorozatok lejáratához igazítanák.
Aktívabban alkalmaznák az államkötvény-visszavásárlások egyébként régóta működő rendszerét is. (Ezeken egy-egy nagyobb összértékű, lejárathoz közeledő államkötvény-sorozatra rendeznek „fordított aukciót”, amikor a piaci szereplők kínálják fel megvételre papírjaikat az ÁKK-nak.) Jövőre kevés kötvény jár le, így a 2005-ös, egy évnél nem hosszabb hátralevő futamidejű papírok is terítékre kerülnek. Újabb változás, hogy egységesítik a kötvények és a kincstárjegyek elszámolási rendszerét. Míg jelenleg a diszkontkincstárjegyek elszámolása szerdánként, a kötvényeké csütörtökönként történik, a jövőben mindkettőnél szerdát alkalmaznak. (Ez például az állampapírok újrabefektetésekor lehet hasznos.)
További újítás lenne, hogy alkalmanként, finanszírozási lehetőségei függvényében aktív és passzív repotevékenységet folytatna az ÁKK is, vagyis állampapírokat fogadna el vagy adna át hitelbiztosítékként. Ez azonban nem jelentene rendszeres árjegyzést. Másrészt az elsődleges forgalmazói rendszer működésének zökkenőmentesebbé tétele érdekében állampapírokat kölcsönözhetnének tőle a forgalmazók, ez azonban független a finanszírozási céloktól.
