Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folytatódott az állampapírpiac és a forint mélyrepülése kedden is, a pesszimista és zűrzavaros hangulatban délelőtt sokéves fennállása óta először az árjegyzői rendszer is szünetelt. Délutánra ugyan visszaállt a szokásos rend, a hozamok azonban évek óta nem látott magasságokba szöktek, jóval feljebb a pénteken 300 bázisponttal megemelt, évi 12,5 százalékos jegybanki alapkamatnál. A nap második felében kiszámított állampapír-piaci referenciahozamok - melyeket a papírok legjobb vételi és eladási hozamának átlagolásával kapnak - a legrövidebb, 3, 6 és 12 hónapos futamidőknél mintegy 3 százalékpontos növekedést mutattak. A hozamok ezzel 14,44-14,76 százalékra emelkedtek, némelyik papírra tehát már csak évi 15 százalékos hozammal volt vevő. A hosszabb futamidejű államkötvények hozama is emelkedett, de ennél kisebb mértékben, igaz, máskor a 70-160 bázispontos elmozdulás igen komoly mértékűnek számít. A három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióját - az utóbbi években szintén példa nélküli módon - érvénytelenné nyilvánították, miután a felkínált mennyiségnek csak töredékére érkeztek be vételi ajánlatok.
Bár a hírforrások általában az árjegyzés felfüggesztéséről beszéltek, nem pontosan ez történt, lehetett volna árat jegyezni - mondták el lapunknak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt.-nél. Az elsődleges forgalmazó brókercégek és bankok reggel egyszerűen nem adtak be árajánlatokat, ugyanis nem tudták, milyen hozamokat határozzanak meg a nap elején. Az ÁKK ezek után annyit közölt velük, hogy nem bünteti meg őket, ha nem jegyeznek árat. (Bizonyos számú büntetőpont után a forgalmazót kizárják.) Ennek ellenére délelőtt is születtek szórványos üzletek a szokásos tőzsdén kívüli kereskedelemben, sőt mivel a BÉT-en volt kereskedés, megélénkült a tőzsdei állampapírpiac is. Ez utóbbin mintegy 16 milliárd forintnyi állampapír fordult meg, becslésünk szerint annyi, amennyi máskor egy-két hét alatt sem.
Bár az ÁKK a forgalmazók felé maga is jegyez vételi és eladási árakat, az utóbbi napokban nem vásárolt állampapírokat, igyekezett elkerülni az ilyen jellegű "intervenciót" - tudtuk meg. A szervezetnél egyébként úgy vélik, hogy az elsődleges forgalmazói rendszert nem az ilyen esetekre tervezték. A forgalmazóknak bizonyos mennyiségig (értékpapírtól függően 200 vagy 100 millió forintig) kell árat jegyezniük, a piaci viszonyok felborulása esetén viszont természetesen nem vehetnek meg minden állampapírt.
Az állampapír-piaci forgalom egyébként alaposan megugrott a napokban. A hétfői adatok 163 milliárd forintról szóltak, aminek harmadát egyetlen papír, a közel tízéves 2013/D tette ki. Ez többszöröse az átlagnak, bár a napi forgalom máskor is gyakran mutat nagy szórást. A lavinát alighanem azoknak a külföldi befektetőknek a viselkedése indította el, akik az utóbbi hetekben legalább 150 milliárd forinttal csökkentették állampapír-állományukat. Az eladói oldalt erősítették feltehetően a hazai nyílt végű befektetési alapok is. A kisbefektetők közül ugyanis sokan kiveszik pénzüket a konstrukciókból, egyedül az OTP Optima vagyona közel 20 milliárd forinttal csökkent két nap alatt (csütörtökről hétfőre). Mivel az alapoknak ilyenkor is fizetniük kell, muszáj állampapírokat eladniuk.
Az MNB a hírek szerint interveniált a devizapiacon, megtámogatandó a forintot, amely a reggeli órákban az intervenciós sáv közepétől számított 3 százaléknál is gyengébb pozícióban volt, az euróért akkor majdnem 275 forintot kellett adni. Kora délután 272-273 forint körül járt az uniós fizetőeszköz ára, később azonban ismét 274-275 forint közé szökött fel a kurzus. A kora esti órák megnyugvást hoztak az árfolyam két-három forinttal tovább mérséklődött. A dollár jegyzése szintén hevesen ingadozott, igaz, részben a világpiaci fejlemények miatt. Délután 227,30-227,50 forint körül járt az amerikai deviza, mintegy 7 forinttal a hétfő délutáni záróár felett.
A bankközi forintpiac sem mutatott vidám képet, a hosszabb futamidejű kamatok ott is 1-2 százalékponttal, évi 13-15 százalékra emelkedtek, míg az overnight BUBOR értéke 12,86 százalék volt. A kéthetes jegybanki betétbe mindössze 16 milliárd forintot helyeztek el a bankok, holott 175 milliárd forint jár le belőle ma. (Ez az összeg sokat könnyíthetne az állampapírpiac gondjain.) Ezzel a betétek állománya 37,25 milliárd forintra csökkent, ami valószínűleg szintén éves rekord.
A piaci szereplők abban határozottan egyetértenek, hogy elhibázott lépés volt a drasztikus jegybanki kamatemelés. Hiába mondja azt a közgazdasági szakirodalom, hogy a kamatemelés erősíti az adott ország valutáját, itt most pszichikai hatás lépett be: mivel senki sem hisz a stabilitásban, mindenki újabb kamatemeléstől vagy forintgyengüléstől fél, és senki sem hajlandó lekötni a pénzét.
