Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB drasztikus kamatemelése nyomán pénteken többször is 9 ezer pont alá esett a Budapesti Értéktőzsde indexe; a zárásban ugyan már e szint fölött állt, de a szakértők szerint a bizonytalanság miatt az elkövetkező napokban hektikus ármozgásra lehet számítani. Az index zuhanását kommentáló szakemberek néhány dologban egyetértenek. Egyrészt a kockázatmentes állampapírok hozamának növekedésével megnőtt a hozamelvárás a részvénypiacon is, másrészt a lépés a magyar piac további bizalomvesztéséhez vezetett, ami szintén az elvárt hozam emelkedését és az árfolyamok csökkenését vonta maga után.
Tordai Péter, a K&H Equities elemzője szerint a kamatemelés negatív hatással van a részvénypiacra, hiszen a magas kamatszint jelentősen drágítja a társaságok beruházásaihoz szükséges hiteleket.
A tőzsde egészét tekintve inkább lélektani okok miatt volt visszaesés, direkt hatásról csak a bankrészvények esetében lehet beszélni. A pénzintézeteket egyfelől - a megnövekedett finanszírozási költségek miatt - negatívan, másfelől viszont a szélesedő kamatmarzs következtében pozitívan érinti a kamatemelkedés. A jelentős állampapír-csomaggal rendelkező cégeknél elképzelhető, hogy az átértékelések következtében veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni a portfóliójukon. Persze ezek a hatások csak akkor érvényesülnek, ha a jelenlegi kamatszint hosszú távon fennmarad.
Pletser Tamás, az Erste elemzője is negatívnak tartja a tőzsde szempontjából az MNB lépését. Az elvárt hozamszint emelkedése mellett a megnövekedett kockázatok is szerepet játszanak az árfolyamok esésében. Külföldről most nagyon instabilnak tűnhet a helyzet, ami a befektetők távozását vonhatja maga után. Ám ha a forintmizéria lezárul, s a piac megnyugszik, amilyen gyorsan távozott, olyan gyorsan vissza is térhet majd a külföldi tőke.
Rövid távon a közvetett hatások az erősebbek, mint például a bizalomvesztés, és a devizakockázat növekedése - véli Török Bálint, a Buda-Cash elemzője. Ha azonban a forint hosszabb távon is gyengülne, az már komoly hatást gyakorolhatna egyes cégek eredményére is. Az exportőrök, mint a Rába, a Linamar vagy a Richter egyértelműen profitálnának belőle, a jelentősebb fedezetlen euróhitellel rendelkező cégek azonban jelentős veszteségeket lennének kénytelenek elkönyvelni. Török egy fontos „mellékhatásra” is felhívta a figyelmet. A Mol-kibocsátás szempontjából szerinte a lehető legrosszabbkor jött a kamatemelés és az azt követő bizonytalanság. Ez a jegyzési árat több száz forinttal is csökkentheti, ami az egész piac megítélése szempontjából sem hagyható figyelmen kívül.
A concorde-os Daróczi Andor szerint a kamatemelés hatása a piacra csak rövid távú. A részvényértékelésnél alkalmazott diszkontált cash-flow-számításokban át kell írni a hozamszinteket, ami a részvényárfolyamok csökkenéséhez vezet. Véleménye szerint azonban hosszabb távon a jelenlegi kamatszint nem tartható fenn. Ez csak addig fog fennmaradni, amíg a forint vissza nem tér az MNB által óhajtott sávba. A részvények közül szerinte a Richtert érinti legkevésbé a kamatemelés, hiszen alacsony a hitelállománya, exportőr lévén kedvez neki a gyenge forint, ráadásul válságok idején általában a gyógyszerrészvényekbe menekülnek a befektetők. Véleménye szerint a jelentős állampapír-portfólióval rendelkező cégek eredményén sem látszik majd meg az állampapírok árfolyamesése, ezeket ugyanis csak akkor kell átértékelnie egy társaságnak, ha értékesíti őket. Daróczi egyébként nem osztja a pénteken a piacon napvilágot látott pesszimista véleményeket. Meglátása szerint ugyan rövid távon valóban bizalomvesztés következett be, de a jegybank nem feltétlenül követett el hibát. A kamatemelést ugyanis az árakba már beépítette a piac, ahhoz az MNB csak alkalmazkodott. A drasztikus mérték szerinte elszántságot jelez, hogy a jegybank bármire képes a forint védelmében.
