Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mind a 22 A kategóriában forgó tőzsdei társaság időre, a tőzsdei kívánalmaknak megfelelően publikálta háromnegyed éves gyorsjelentését (igaz, a notórius késő Humet már nincs az A kategóriában), és a számok javuló tendenciára utalnak. Az első negyedév 74,1 milliárd és a Mol miatt különösen gyenge második negyedév 35,2 milliárd forintos profitja után júliustól szeptemberig 94,5 milliárd forint nettó eredményt értek el a cégek. (Kis korrekcióval, ugyanis a Zwack és a Danubius következetesen csak az adó előtti eredményét közli.) A társaságok 203 milliárd 725 millió forintos összesített adózott eredménye éppen 2 százalékkal marad el e kör tavalyi háromnegyed éves, 207,8 milliárdos profitjától. Mivel tavaly viszonylag gyenge volt az utolsó negyedév (42,4 milliárd forint jött össze a cégeknél), minden esély megvan arra, hogy a 2003-as eredmények legalább 5 százalékkal túlszárnyalják a 250,2 milliárdos tavalyi – egyébként rekordnak számító – összesített eredményt.
A cégek közül idén öt ért el veszteséget, közülük a tavaly még halványan pozitív Rába négy és fél milliárdos mínusza, valamint a tavalyi félmilliárdos eredményét ugyanekkora veszteségbe fordító Fotex és az ötmillió dolláros tavalyi profitját 11 millió dolláros veszteségbe fordító NABI okozott kellemetlen meglepetést a befektetőknek. Mindhárom cégnél a dollár mélyrepülése a fő, de aligha az egyedüli ok. A harmadik nagy vesztes, a tavalyi négymilliárdos eredményének kilenctizedét elvesztő Danubius devizaalapú hitelein szenvedett el jókora árfolyamveszteséget.
A nyertesek közül első helyen a profitját 68 százalékkal növelő OTP áll, amely a tőzsdei cégek összesített eredményének már több mint egyharmadát adja. Az OTP egyéb mutatói is mesebeliek, kamat- és jutalékbevételének 34 százalékára rúg a rendkívüli tételek előtti eredménye, és kilenc hónap alatt csaknem negyedével tudta növelni eredményével a saját tőkéjét. Az OTP profitnövekedési rátáját arányaiban felülmúlta az öt rossz év után újra normális kerékvágásba kerülő Inter-Európa Bank és az új tulajdonosa alatt megtáltosodó Zalakerámia. (A szép számok persze lehet, hogy a háromnegyedév zárása után bekövetkező legújabb tulajdonosváltással is összefüggenek...)
Tavalyhoz képest a nagy javítók közé tartozik a Graphisoft, amely éppen egymilliárddal növelte eredményét és – ha az OTP-nél kisebb mértékben is – a nyereségét 25 százalékkal növelő Richter. (Az Egis profitja eközben ellenkező irányban változott.) A másik két blue chipnek látszólag nincs oka dicsekvésre: a Matáv 11, a Mol 24 százalékkal maradt el tavalyi profitjától. A Molnál viszont a harmadik negyedév minden idők legmagasabb, 29 milliárd forintos háromhavi eredményét hozta, és a gázárveszteség ballasztjától megszabaduló energetikai óriás a negyedik negyedévben bízvást utolérheti tavalyi önmagát. (Annál is inkább, mert tavaly az 54 milliárdos éves nettó profit kevesebb volt, mint a háromnegyed éves.)
A kisebb cégek közül a Zwack eredménye jó félmilliárddal (27,5 százalékkal) kisebb, a Globusé 15 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A két nagy vegyipari társaság egyaránt elmaradt a tavalyi szintjétől, de a BorsodChem eredménye a jelentős devizaadósságok ellenére csak 21 százalékkal (sőt, üzemi szinten egymilliárddal többet is hozott), a TVK-é viszont csaknem a felével. A Démász a tavalyi szintnél szinte csak az inflációval ért el jobb eredményt, ez azonban az osztalékpapírok kedvelői számára éppen eléggé vonzóvá teszi a részvényt.
Háromnegyed éves eredményekből ugyan nem érdemes P/E átlagot számolni, de a jelek arra mutatnak, hogy 2003 csaknem 38 százalékos BUX-emelkedése (tavaly november óta 660 milliárd forinttal nőtt e 22 cég kapitalizációja) nyomán a magyar tőzsde papírjai már nem tűnnek kifejezetten alulértékeltnek. A várható 262-265 milliárdos éves eredménnyel és a mostani 3357 milliárd forintos kapitalizációval számolva a magyar részvények átlagos P/E értéke közelít a 13-hoz, ami jócskán meghaladja az egy évvel ezelőtti 11 alatti szintet. Érthető módon a saját tőkéhez viszonyítva a Richter és az OTP a két legdrágább papír (mindketten 270 százalék körüli P/BV mutatóval bírnak), a korábbi listavezető Graphisoft és a Matáv 150 százalék körüli szintre csúsztak vissza (hol vannak azok az idők, 2000 elején, amikor e két papírt 500-as P/BV-vel jegyezték...), a Mol viszont erre a szintre drágult. Továbbra is a két legolcsóbb papír (40 körüli P/BV-vel) a Pannonplast és a Fotex, mindketten veszteséggel zárták a háromnegyed évet. A nyereséges cégek közül a 60 százalék alatti P/BV-vel bíró (igaz, csak a szeptember végi mérleg alapján) Globus, illetve a hatalmas ingatlanvagyonnal, de kisbefektetői szempontból nem sok jóval kecsegtető fő tulajdonossal rendelkező Danubius tűnik olcsónak. Utóbbi könyvértéke 70 százalékát éri a tőzsdén, de aligha valószínű, hogy a fő tulajdonos a mostani tőzsdei árat jelentő 70 millió dollárért megválna a nyolcezer szobát jelentő szállodabirodalom feletti kontrolltól.
A számok alapján prosperálónak tűnik a magyar gazdaságnak az a meglehetősen szűk és igazán vegyes összetételű szegmense, amelyet a tőzsdei cégek alkotnak. A társaságok átlagosan 12 százalékos árbevétel-arányos üzemi eredménye és kilenc hónap alatt elért 10 százalék feletti sajáttőke-arányos eredménye alighanem jócskán meghaladja a magyar gazdaság átlagát. Ugyanakkor a befektetőknek szembe kell nézniük azzal a ténnyel is, hogy a tavalyinál alig magasabb idei eredmények és a tízezret ostromló BUX-index fényében már dőreség lenne arra várni, hogy a külföldi befektetők felfedezzék az „ígéretes, de alulértékelt” magyar papírokat. Ezen már túl vagyunk.
