Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyihoz képest kifejezetten erős - 16 százalékos forgalomnövekedést hozó - harmadik negyedévvel zárta a 2002/2003-as üzleti évét az Egis Rt. (A cég üzleti éve a fő tulajdonos Servier ciklusához igazodva október elsejétől szeptember 30-áig tart.) Az év egésze azonban már nem ad okot örömre, az 5,5 milliárd forintos konszolidált adózott eredmény 21 százalékkal elmarad a 2001/2002-es üzleti év 6,98 milliárd forintos profitjától. (Igaz, akkor még adómentességet élvezett a cég.)
Az Egis konszolidált forgalma az utóbbi 12 hónapban elérte a 80 milliárd forintot, amelyből 58 milliárdot az anyavállalat bonyolított. A belföldi eladások 10 százalékkal nőttek, 22,9 milliárdos forgalmával és 6,6 százalékos részesedésével az Egis a Richter és a Novartis után a magyar gyógyszerpiac harmadik legnagyobb szereplője. Részesedése egy év alatt egytized százalékponttal esett. A forgalom növekedését az új licenc- és generikus termékek biztosították. A 2001 júliusa óta piacra vitt termékek az utóbbi egy évben már 2,5 milliárd forint bevételt hoztak.
Az Egis az elmúlt üzleti évben 155, az utolsó három hónapban 44 millió dollár értékben exportált. Különösen a FÁK-piacokon volt dinamikus a bevételnövekedés, az utolsó negyedév eladásai 44 százalékkal haladták meg 2002 harmadik negyedévének forgalmát. A hatóanyag-export is nőtt - 11 százalékkal -, de a nyugati piacokra szállított kész gyógyszerek értéke - a jelentés szerint a magas tavalyi bázis miatt - stagnált. Franciaországba az Egis 8,7 millió dollárért exportált, szemben az előző üzleti évben elért 3,4 millió dolláros kivitellel.
A növekvő forgalom ellenére a társaság konszolidált üzemi eredménye 28 százalékkal visszaesett. Ebben alapvetően a forint - májusig fennálló - túlértékeltsége és a dollár év eleje óta tartó gyengülése játszott szerepet.
Orbán István vezérigazgató az Egis tegnapi sajtótájékoztatóján is utalt rá: az erős nemzeti valuta az üzleti évben 3,7 milliárd forintos veszteséget okozott az exporton, amelyből az alapanyagimporton elért megtakarítás mindössze 1,4 milliárdot kompenzált. A 2,3 milliárdos veszteséghez két, az utolsó negyedévben felmerült rendkívüli tétel további 935 milliót tett hozzá. Most számolták el ugyanis a deramciclane-ügy veszteségét, amely 693 millió forintra rúgott. Ez a korábbi években aktivált 428 millió forintos szellemi értékből és a finn Orionnal való elszámolás mintegy egymillió dolláros - az Egis számára negatív - egyenlegéből adódott. További 242 millió forintra rúgott a szeptemberi gyógyszerforgalom után az OEP-be befizetendő összeg, amelyet az Egis - a többi gyártóhoz hasonlóan - továbbra is sérelmesnek tart. A cég a naptári év végéig további 600 millióra becsüli a befizetési kötelezettségét, amely értelemszerűen már a most folyó üzleti év eredményét rontja. Kedvező viszont, hogy a pénzügyi tételek, elsősorban a fedezeti üzletek hatása pozitív volt, a 289 milliós éves pénzügyi eredményből 125 milliót a legutolsó negyedév hozott.
A rosszabb számok ellenére a cég tartja magát korábbi osztalékpolitikájához, a tulajdonosok részvényenként 120 forintra számíthatnak. (A tavalyi üzleti év osztalékát idén március 4-étől fizették ki.) A 934 milliós osztalékalap az adózott eredmény 17 százaléka, a cég kapitalizációjának pedig alig másfél százaléka. Az mindenesetre bizonyos, hogy az Egist továbbra sem az osztalékért fogják szeretni a befektetők. A Richterhez képest immár háromszorosra tágult árfolyamolló pedig azt mutatja, hogy új gyógyszercsodában sem sokan bíznak...
