Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy nappal azután, hogy a horvát állam - az 505 millió dolláros vételár kifizetése után - a Mol Rt. nevére forgatta az INA olajtársaság részvényeinek 25 százalékát és még egy, a stratégiai befolyáshoz szükséges részvényt, a magyar olajcég máris félmilliárd dollárral növelné az INA 2007-ig érvényes, jelenleg 1,6 milliárd dolláros beruházási előirányzatát. Hernádi Zsolt, a Mol elnöke Zágrábban az MTI-nek elmondta, hogy az uniós előírásoknak való megfeleléshez az INA-nál a tavaly elfogadott 1,6 milliárd dollárnyi beruházásnál mintegy 500 millió dollárral többre van szükség. A többletből a benzinkúthálózatot, a környezetvédelmet és az informatikai hálózatot kellene a tervezettnél erőteljesebben fejleszteni.
Hernádi szerint a 2,1 milliárdos beruházási programot az INA saját erőből is végre tudja hajtani, de ha szükséges, kész a Mol is hozzájárulni. (A segítség formájáról, illetve az ellentételezésről nem szólt.) A Mol elnöke hangsúlyozta, hogy közös céljuk az INA-t a délkelet-európai térség meghatározó olajvállalatává fejleszteni. Utóbbi vélhetően azt jelenti, hogy ha például az OTP által célországnak tekintett Albánia iránt is érdeklődni kezd a Mol-csoport, azt alapvetően az INA-n keresztül teszi.
A tavaly 1,3 millió tonna olajat kitermelő és 5 millió tonna olajat finomító INA Horvátországban 393, Boszniában 70, Szlovéniában 6 kúttal rendelkezik és 17 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A Mol-INA-Slovnaft trió együttesen már csaknem 1200 kutat mondhat magáénak, és finomítói kapacitása meghaladja az évi 20 millió tonnát.
A Mol körkörös terjeszkedési stratégiájának fontos eleme - és történelmi okok miatt talán Achilles-sarka - Románia. (Mint ismeretes, a romániai bankvásárlásba a Mollal sok tekintetben közös nyomvonalon terjeszkedő OTP Banknak már beletört a bicskája.) Ezért tűnik meglepő, de merészségével is figyelemfelkeltő feltételezésnek, amit a Curierul National román napilap szellőztetett meg, hogy a Mol az osztrák OMV-vel együtt pályázna a román Petrom 33 százalékos tulajdonrészére.
A cikk szerint a román gazdasági tárcának a Petrom-privatizációt november 17-ig kitoló múlt heti bejelentése után olyan híresztelések kaptak szárnyra Bukarestben, hogy e két cég közös konzorciumot alapítva kíván részt venni a privatizációban. A Petrom 33,4 százalékos részvénypakettjének értékesítése a lap szerint vélhetően jövő márciusban fejeződik be. Jelenleg 10 társaság pályázhat eséllyel: az Alon Inc., a Conoco Phillips, az ENI S.p.A., a Gazprom, a Glencore International, a Hellenic Petroleum SA, a Mol, az Occidental Oil and Gas Holding Corp., az OMV, a PKN Orlen SA és a TNK-BP páros. A 60 ezer embert foglalkoztató román olajcég első féléves nyeresége mintegy 25 millió dollárra rúgott, de értékét elemzők az INA-nál többre becsülik.
Korábban a Mol kommunikációs igazgatója a NAPI Gazdaságnak azt nyilatkozta, hogy vizsgálják a más pályázóval közös fellépés lehetőségeit. A PKN is felvetette, hogy a Mollal együtt indulna a Petrom-pakettért, de ezt később cáfolták. Az OMV-vel közös fellépés az utóbbi két év erőteljes akvizíciós versenyének fényében különösnek tűnne, de alighanem mindkét cég számára a legolcsóbb megoldás lehetne, és utat nyithatna egy távolabbi - ma még csak a kontinentális méretekben gondolkozó stratégák fejében élő - integráció megvalósulásához.
