A Mol Rt. tegnapi bejelentése szerint teljesültek az INA-tranzakció lezárásához szükséges feltételek, s így a magyar olajcég tegnap a horvát vállalat 25 százalék plusz egy szavazattal rendelkező stratégiai partnerévé vált. Az INA-tranzakció lezárásához szükség volt az érintett versenyhatóságok jóváhagyására, ezek közül a két döntő fontosságú, a horvát és a magyar megérkezett.
Az eredeti feltételekhez képest ugyanakkor kisebb módosítás történt, a szlovén versenyhivatal - a többi országénál jóval hosszabb ideig húzódó - eljárását és döntését ugyanis nem várták be a felek a tranzakció zárásához. A szlovén hatóság egyébként csak a két társaság szlovén piacon való közös fellépését vizsgálja.
A magyar GVH versenytanácsának hozzájárulása egyébként már október 9-én megszületett, ebben engedélyezték a Mol irányításszerzését az INA felett. A Mol a július 17-én Zágrábban aláírt szerződés alapján 25 százaléknál nagyobb, de 50 százaléknál kisebb részvényesként az INA 7-7 tagú igazgatóságába és felügyelőbizottságába egyaránt 2-2 tagot delegálhat. A felügyelőbizottságba Mosonyi György vezérigazgatót és Áldott Zoltán stratégiai és üzletfejlesztési igazgatót jelölte a Mol, míg az igazgatóságba Geszti Lászlót - a pénzügyi igazgatói és elnökhelyettesi pozícióba - és Cseh Bélát.
A testületekben a két képviselő fontosságát jelzi, hogy mindkettőben az úgynevezett fenntartott ügyekben (amelyekbe beletartozik az INA üzleti tervének és éves mérlegének elfogadása is) a döntéshez hat tag egyetértő szavazat szükséges. A júliusban aláírt megállapodásban egyébként a Mol vállalta, hogy Horvátország területén üzleti tevékenységet - a kiskereskedelem kivételével - csak az INA-n keresztül folytat, s azt, hogy Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia és Szerbia területére elsősorban az INA-n keresztül terjeszti ki üzleti tevékenységét.
A befektetők az INA-privatizációt követő szkepticizmusukat a jelek szerint elveszítették a nyár óta. A 25 százalékos csomagért kifizetett 505 millió dolláros vételárat sokalló vélemények helyett az utóbbi időben sorra látnak napvilágot a lehetséges szinergiákat vizsgáló elemzések, amelyek rendre arra a következtetésre jutnak, hogy a Mol ha nem is olcsón, de nem is túl drágán vásárolt Horvátországban. Miró Józsefnek, a Cashline Értékpapír Rt. elemzőjének véleménye szerint például csak a Mol-TVK-INA hármas termelésének összehangolása révén mintegy 2 milliárd dollárral emelkedhet a csoport értéke. Persze a Mol vonzerejét - a többi piaci véleményhez hasonlóan - nemcsak a regionális terjeszkedésben, de a gázüzletág körüli bizonytalanság csökkenésében is látja a szakember, aki az olajpapír reális értékét a jelenleginél több, mint 1000 forinttal magasabbra teszi.
