Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Helyesnek bizonyult lapunk információja (NAPI Gazdaság, 2003. október 31., 11. oldal), valóban az osztrák Lasselsberger GmbH veszi meg a Zalakerámia részvényeit. Pénteken a Zalakerámia igazgatósága három közleményt is kiadott, ezekből kiderült, hogy a wörthi székhelyű Lasselsberger egy október 30-án kötött szerződés szerint 1 millió 512 ezer 209 Zalakerámia-részvényt fog megvásárolni, legkésőbb december 10-én. Ez a cég tőkéjének 28,24 százaléka. A Lasselsberger egy feltételes adásvételi szerződést is kötött, eszerint később megalapítandó leányvállalata 2350 forintos árfolyamon megveszi a Zalakerámia-részvények 56,28 százalékát az ÁÉB-től. Ennek feltétele, hogy az ügylethez szükséges nyilvános ajánlat kötelező árfolyama ne haladja meg a 2350 forintot, és az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyja. Egy másik közleményből kiderült, hogy a Lasselsberger és az ÁÉB az ajánlattétel elmaradása esetére is bebiztosította magát: az ÁÉB április 25-ig lehívható vételi opciót szerzett az osztrák cégtől a Zalakerámia 25 százalékot meghaladó (nyilván 28,24 százalékos) pakettjére.
Ebben az esetben tehát visszaállna a jelenlegi tulajdonosi szerkezet.
A térség meghatározó csempeipari cége, a Lasselsberger ezzel öt éven belül a Zalakerámia negyedik fő tulajdonosa lesz nemzetközi pénzügyi befektetők, az Arago és az orosz érdekeltségű ÁÉB után. (Emlékezetes, hogy az ÁÉB a hosszú távú orosz piaci lehetőségekkel indokolta tavaly tulajdonszerzését.) Azt osztrák cég már két éve is tárgyalt az Aragóval, ám akkor pénzügyi okokból meghiúsult az ügylet. (Megfigyelők most is kételkednek abban, hogy a Lasselsbergernek könnyű lenne előteremtenie a mintegy 55 millió eurós vételárat.)
Az ÁÉB és a bankban 9,98 százalék erejéig tulajdonos I.G.P.I. (amelyet a PSZÁF májusi határozata meglepetésre nem minősített kapcsolt félnek) igen jól jár az üzlettel. A bank 2001 végén, de inkább 2002 elején mintegy 1,15 millió részvényt vásárolt össze a piacon, mintegy 2 milliárd forintért. Az Arago 1600 forintos árfolyamon kevesebb mint 3 milliárd forintot kapott. A nyilvános ajánlat 31,6 százalékos pakettje (amelybe az I.G.P.I is beleadott néhány százalékot) ugyanilyen árfolyamon 2,6 milliárdba került. További egy-kétszáz millióra rúghatott a kisebb piaci vételek költsége. Durva, de valószínű becslés alapján az összesen 84,5 százaléknyi Zalakerámia-részvény beszerzési átlagára nem sokkal haladhatja meg az 1650 forintot, ami összesen 7,5 milliárdot jelenthet. A Lasselsberger viszont a csomagért 2350 forintos árfolyamon (feltételezve, hogy az első 28 százalékért is ennyit fizet a vevő) 10,6 milliárd forintot fizet.
A kisrészvényesek sem járnak rosszul, hiszen tőlük a Lasselsberger az utóbbi hetek 2000 forint körüli árfolyamánál 17,5 százalékkal magasabb áron fogja - valamikor 2004 elején - megvenni a részvényeket. Ugyanakkor a tőzsdéről megint eltűnhet egy nagy múltú papír, a BÉT kevés számú termelő vállalatainak és a magyar gazdaság sikeres tőkeexportőreinek egyike. Ugyanis biztosra vehető, hogy az osztrák cég él a kiszorítás lehetőségével, ha 90 százalék fölé jut az ajánlat során.
