Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
1991. június: Az IMI Securities 1518 forintos áron 319 ezer részvényt hoz forgalomba, tőzsdei bevezetés
1993. július: Az ÁPV 189 ezer részvényt sajátos módon a tőzsdén, de kárpótlási jegy ellenében elad a CA-nak, majd
47 ezer papírt kárpótlási jegyért kínál fel cserére
1997. május: zártkörű tőkeemelés, 1 millió 43 ezer részvényt 7000 forinton (38,56 dollár) vesznek meg külföldi befektetők
1997-1998: A Zalakerámia angol-ausztrál menedzsmentje cégbirodalmat épít ki Horvátországban, Romániában és
Csehországban, amelyhez nemcsak a tőkeemelés 40 millió dollárját költi el, de még 50 millió dollárt
fel is vesz egy bankkonzorciumtól
1999. április: egy „közgyűlési puccsal” megszerzi a cég feletti kontrollt az Arago
1999-2000: három tőkeemelés során 3071 millióról 5354 millióra nő a cég jegyzett tőkéje, konszolidálódik a gazdálkodás
2001: veszteséggel eladják a csehországi kisebbségi érdekeltséget
2002. márcus: átstrukturálják a hitelt, az adósság 37 millió euróra csökken
2002 folyamán az ÁÉB 22 százalékos részesedést szerez, az Arago pedig állítólag a Lasselsbergerrel tárgyal
a kiszállásról
2003. március: Az Arago eladja pakettjét az ÁÉB-tulajdonos IGPI-nek 1600 forintos árfolyamon
2004. április: A PSZÁF ajánlat híján 25 millióra bírságolta meg az IGPI-t és a hozzá kötődő Smilejestet, amelyeknek
befolyása egybeszámítva túllépte az ominózus 33 százalékot. Az ÁÉB befolyását nem számolta ide a PSZÁF
2003. május: Az ÁÉB és Rahimkulov családi cége, a Kafijat Kft. 1600 forinton tett nyilvános ajánlatot, amellyel további
31,66 százalékot tudott begyűjteni.
2003. augusztus: a versenyhivatal is jóváhagyta a tranzakciót, amely után az ÁÉB 56,28, a Kafijat 3,22, az IGPI 19,9 százalék-
kal rendelkezik. A Zalakerámia féléves nettó eredménye 367 millió forint volt
2003. október: Az ÁÉB bejelenti a Zalakerámia eladását a Lasselsberger GmbH-nak. Utóbbi - egy sikeres vételi ajánlat
után - öt év alatt a negyedik fő tulajdonosa lehet a cégnek.
