Az uniós csatlakozás a növekedés felgyorsítását teszi szükségessé, ezért az OTP a hazai vezető pozíció fenntartása mellett Délkelet-Európában új felvásárlási célpontokat keres - nyilatkozta a Reutersnak Spéder Zoltán alelnök. A külföldi érdekeltségek súlyát, amelyek jelenleg az összes eszköz, illetve a nyereség 14-15 százalékát adják, mindenképpen növelni szeretnék, ám a tervek szerint a következő 4-5 évben részesedésük nem haladná meg a 25-30 százalékot. Az Albán Takarékpénztárra tett szándéknyilatkozat mellett Románia, Szerbia és Horvátország szerepel a fő célpontok között, ám a legnagyobb közép-európai piacra, Lengyelországba az OTP egyelőre nem tervezi a belépést - mondta Spéder.
A viszonylag mérsékelt arány egyben azt is jelenti, hogy a bank számos növekedési lehetőséget lát még a magyar piacon, amelyek részben az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadnak. Uniós tagként a megtakarítások és a hitelfelvétel dinamikus növekedése várható. Az OTP meg akarja őrizni vezető szerepét mind a lakossági, mind a vállalati és az önkormányzati szegmensben, s a leghatékonyabban működő, valamint a legmagasabb nyereségnövekedést felmutató bank szeretne lenni. (Az OTP ROE [tőkearányos nyereség] mutatója az első félévben 32,2-ről 33,5 százalékra emelkedett.)
A bank jelenlegi 3,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációja, a dinamikus nyereségnövekedés azt támasztja alá, hogy az OTP jól működik egyedül is, Spéder Zoltán nem látja szükségét stratégiai befektető megjelenésének. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a májusi EU-csatlakozás megnöveli annak kockázatát, hogy a bank felvásárlási célponttá váljon - tette hozzá.
Mint a magyar viszonylatban nagy, ám európai léptékkel kicsi vállalatok többsége, az OTP is attól remél védelmet a felvásárlók ellen, hogy egyre nagyobbá és drágábbá válik. Úgy tűnik, az idei makrogazdasági nehézségeket is jól sikerül átvészelni - emelte ki a vezérigazgató -, a bank nettó kamatmarzsa a várt 4,3 százalékkal szemben 4,45 százalék lehet az idén (félévkor még 5,55 százalék volt, ami az azóta bekövetkezett kamatemelkedés miatt csökkent).
A konszolidált eredményhez a negyedik negyedévtől már a DSK is hozzájárul, a bolgár bank tegnap tartotta a tulajdonosváltás utáni első (rendkívüli) közgyűlését. A felügyelőbizottság elnöke Csányi Sándor lett, alelnökei pedig Spéder Zoltán és Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettesei. Krassimir Angarski elnök-vezérigazgató továbbra is posztján maradt - jelentette a Magyar Távirati Iroda.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen ismertette a DSK 2004-2008 közötti ötéves stratégiai tervét. Az elképzelések szerint 2008-ra a DSK adózás előtti nyeresége négyszeresére nő és meghaladja a 100 millió eurót. A bank a bolgár piac leghatékonyabb és legnagyobb bankjává kell váljon. Az elvárások szerint a ROE 18-ról 25 százalékra emelkedik majd, a költségek pedig a bevételek jelenlegi 66 százalékáról 50 százalékára csökkennek. Mérlegfőösszeg alapján a bank piaci részesedése 14-ről 18 százalékra nő a tervek szerint. A stratégiai cél a lakossági piacon a vezető státus megőrzése. Igaz, a jelenlegi 53 százalékról a hitelpiaci részesedés az időszak végére 44 százalékra, a 47 százalékos folyószámla- és betétpiaci részesedés pedig 40 százalékra csökken, ám ez komplexebb termékeket és szolgáltatásokat takar majd. A vállalati szegmensben a stratégia szerint a három legnagyobb bank között lesz a DSK, ez az addig jelentősen növekvő vállalati betét- és hitelállományon belül 8-10 százalékos piaci részesedést jelent.
Mint Csányi Sándor a Reutersnak elmondta, külön hangsúlyt fektetnek a túlbürokratizált szervezet és a szocialista mentalitás megváltoztatására. Nem tartható fent a mostani gyakorlat, miszerint egy ügyfelekkel foglalkozó munkatárs tevékenységét mögötte ülve ketten ellenőrzik - mondta.
A következő öt évben 600 millió levát fordítanak információtechnológiára, a mobil- és internetes bankolás lehetőségének megteremtésére és bankfiókok korszerűsítésére, ám az ehhez szükséges forrást a DSK maga ki tudja termelni. Az OTP a DSK meglévő biztosítási tevékenységeinek összevonását, új, többek közt életbiztosítási termékek bevezetését, a bank nyugdíjalapjának felfuttatását tervezi. Emellett a következő egy-két évben befektetési alapkezelőt, autólízingcéget és ingatlanforgalmazó társaságot is létrehoznak.
