Az EU-csatlakozás teljes mértékben megnyitja a magyar piacot, ami a hazai alapkezelőknek élesedő nemzetközi versenyt és növekvő kihívásokat jelent - hangzott el a Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) és a PricewaterhouseCoopers közös tanulmányának bemutatóján. Kérdés, hogy a magyarországi alapkezelők képesek lesznek-e kihasználni az új lehetőségeket vagy a külföldi alapkezelők és termékeik diktálnak majd, a helyi alapkezelők tevékenységét az ügyfélkapcsolat-menedzsment területére korlátozva.
A csatlakozás nyertesei várhatóan a Magyarországon banki leányvállalattal rendelkező külföldi alapkezelők, illetve pénzügyi csoportok lesznek. Pozíciójuknál fogva ugyanis ők képesek a piacok nemzetközi szinten történő elérésére és arra, hogy hatékonyan értékesítsék meglévő és új külföldi befektetési alapjaikat Magyarországon - áll a tanulmányban. Tevékenységüknél előtérbe kerülhet az értékesítés, a termékek kifejlesztése pedig európai vagy regionális központokban koncentrálódhat. A külföldi befektetési alapok ugyanakkor valószínűleg csak a monetáris unióhoz történő csatlakozást követően válnak valódi fenyegetéssé, ami némi türelmi időt biztosít a belföldi alapkezelőknek.
A belföldi hátterű alapkezelők fennmaradási receptje a termékpaletta bővítése, a piaci rések kihasználása lehet, például a hazai, regionális részvény- és kötvényalapok területén, valamint az ingatlanalapoknál. A kamatszint csökkenésével szükség lesz a jelenlegi letétkezelői és alapkezelői díjak mérséklésére, ezek ugyanis ma magasabbak, mint az EU-ban. A forgalmi jutalékok viszont jóval alacsonyabbak nálunk, ezek emelkedése is várható. A díjcsökkentés rákényszeríti a hazai szereplőket hatékonyságuk növelésére, ami főleg a kezelt vagyon méretétől függ, így további koncentráció várható a piacon. Jelenleg 21 alapkezelő működik hazánkban.
Az iparág jövőjének kulcskérdése, hogy a hazai befektetési alapkezelők fel tudják-e venni a versenyt a termékkialakítás terén, lesznek-e magyar befektetési alapok, illetve hogy mennyire nyílnak meg az értékesítési hálózatok külső felek felé.
