Szeptember 19-i keltezésű volt az a határozat, amelyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 30 napra felfüggesztette az Amstel Sörgyár Rt. Brau Union Hungária Rt. (BUH)-részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatának elbírálását. A 30 nap a hét végén lejárt, így a felügyeleten várhatóan hamarosan döntés születhet az ajánlat további sorsáról: elutasítják, jóváhagyják esetleg további 30 nappal meghosszabbítják az elbírálási folyamatot. A felügyelet a korábbi határozat indoklása szerint azért tartotta szükségesnek az eljárás felfüggesztését, mert világos választ szeretett volna kapni arra, történt-e árfolyam-befolyásolás a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli ügyletek esetében, emellett a Brau-részvényekre kötött ügyletek jogszerűségét és körülményeit is ki szerették volna vizsgálni. Az ajánlattevő és a Brau tulajdonosi körében létrejött szerződéses kapcsolatokat is feltérképezésre érdemesnek tartotta a felügyelet.
A Brau-ajánlattal a kisrészvényesek - többek között nyugdíjpénztárak, de a kisrészvényesek nevében fellépő Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) is - számos kritikát fogalmaztak meg, ezek lényegében az ajánlott vételárat kifogásolták. Bár a tőzsdei forgalomba lévő elsőbbségi részvényekért ajánlott 12 806 és az OTC-forgalomban felbukkanó törzspapírokért kínált 12 273 forint az ajánlattevő - a Heineken-leányvállalat Amstel Sörgyár Rt. - szerint megfelel a törvényi előírásoknak, ezt több piaci szereplő is vitatja. A kifogások lényege, hogy bár az Amstel állítólag ezen az áron vásárolta meg a magyar Braut annak anyavállalatától, azonban a valódi ügylet alapján, amelyben a Heineken megszerezte az osztrák Brau Union AG feletti kontrollt, jóval magasabb árfolyam lenne indokolt. Különböző mutatók alapján a TEBÉSZ például jóval 25 000 forint feletti árat tartana reálisnak. Érdekesség az is, hogy a törzsrészvényekből a döntő 180 nap alatt kevesebb mint 800 cserélt gazdát a nyilvános adatok alapján, s ezek is az ajánlottnál magasabb - számításaink szerint 12 900 forint feletti - átlagáron. A felügyeletnek egyébként a törvény szerint jogában áll az ajánlati ár megállapítása. Igaz, erre eddig nemigen akadt példa, azonban a PSZÁF a múltbeli tapasztalatok alapján nem nagyon hezitált a precedensteremtéssel, ha a tőkepiaci törvény elveinek érvényesülését kívánta elérni.
A Heineken időközben megszerezte az összes érintett ország versenyhatóságának áldását a Brau-csoport felvásárlására. Ennek értelmében életbe is lépett az a szerződés, amelyet a Brau Union AG fő tulajdonosa, az osztrák GeBAG részvényeseivel kötött papírjaik megvásárlásáról. A magyar Brau igazgatósága így pénteken bejelentette, hogy a Heineken N.V. közvetett befolyást szerzett a BUH-ban. A Heineken közvetett befolyásának nagyságát 93,2 százalékosra taksálja. A NAPI Gazdaság számításai szerint azonban ez a befolyás ennél kisebb, a bejelentő ugyanis elfelejtette figyelembe venni, hogy a Heineken sem a GeBAG-ban, sem a BBAG-ban, sem a Brau Union AG-ben nem 100 százalékos tulajdonos még. Ha hiba történt, az nem lenne meglepő. A BUH igazgatósága például szeptember elején egyszer már bejegyezte az Amstel Sörgyár Rt.-t 85,35 százalékos tulajdonosként, majd két hét után közölték, hogy a komáromi Heineken-cég egyelőre mégsem részvényes.
